Világgazdaság Online

Magyarország inkább meghatározó a szociálisan „tradicionális” országnak tekinthető, mint „liberálisnak”. A magyarok szerint szükséges a gyermek a boldogsághoz, ahogyan a házasság is. Ez inkább az Európai Unió keleti országaira jellemző.

Az állami beavatkozásoktól mentes, „laissez-faire” ideológiát az EU-27 országa közül Magyarország utasítja el a leginkább. Nem gondoljuk azt, hogy kedvező a minél nagyobb egyéni felelősség, és azt sem, hogy a verseny jó lenne. A cégek nagyobb szabadsága és a magántulajdon növekedése kapcsán is elutasítóak vagyunk. Ez leginkább a déli EU-s országokban jellemző: Portugáliában, Spanyolországban és Görögországban.

A bevándorlásról sincs jó véleményünk. Szerintünk rontja a kulturális életet, és a bűnözés is emelkedik ezáltal. E tekintetben az alsó harmadban vagyunk a vizsgált országok közt. Még akkor sem szeretjük a bevándorlókat, ha elegendő munkahely van számukra - erre a következtetésre jut Marek Hlavac doktori disszertációjában, a Georgetown Egyetemen.

Hasonló következtetésre jutott 2009-ben a Tárki. „Magyarországra a zárt- (az önkifejezési értékek alapján), és a racionális (a világi-racionális értékek alapján) gondolkodásmód jellemző. Ezek a jellemzők a nyugati kultúra magjától távol, az ortodox kultúrájú országok közelébe helyezik a magyar gondolkodásmódot” – állapította meg Keller Tamás. „Magyarország így nemcsak a földrajzi értelemben vett szomszédaitól kerül térben messzire, de a hasonló gazdasági fejlettséggel rendelkező országoktól is jócskán távol kerül” – áll a tanulmányban.

Az ábra jól mutatja, hogy Magyarország a zárt-nyílt gondolkodást tekintve inkább az ortodox államokhoz áll közel.

A következő grafikon is jól mutatja, hogy hazánkban jelentős az igény arra, hogy az állam irányítson.