Mozilla Firefox alatt kezdőlapnak

×

Mozilla Firefox böngésző alatt, úgy tudja a VG.hu-t kezdőlapnak állítani, hogy az egér bal gombját nyomva tartva a címsor mellett levő VG ikont ráhúzza a kis házikó ikonnal jelölt kezdőlap gombra.

Belépés

×



Elfelejtett jelszó »

|Utolsó módosítás: 2005. 10. 20. 00:00|Dr. Mikola István | Közélet » Társadalom

Népegészség és közéleti felelősség

Az ember egészsége, testi és szellemi jóléte a társadalmi, gazdasági haladás alapvető tényezője. A megtermelt nemzeti javak emberi szükségleteket figyelembe vevő újraelosztása az életminőség javulását, a humánerőforrás jó kondícióját, végső soron a gazdasági prosperitás fenntarthatóságát eredményezi. A vissza-visszacsatoló körforgás a jóléti rendszerek kiteljesedése irányában hat.

Mik ezek?

×

A sorban látható gombokkal a webes közösségi hálózatokon - Facebook - fejezheted ki egy kattintással tetszésedet vagy
oszthatod meg a cikkel kapcsolatos véleményedet ismerőseiddel.

"Tetszik" / "Like" gomb. Ezzel a gombbal a Facebookon fejezheted ki tetszésedet a cikkel kapcsolatban - üzenőfaladon
egyszerűen csak annyi jelenik meg, hogy kedveled ezt a cikket. Ha most éppen be vagy jelentkezve a Facebookra, akkor azt is
látod, hogy ismerőseid közül valakinek tetszett-e már ez az írás. Ha nem vagy bejelentkezve, a gomb megnyomása után ezt
egyszerűen megteheted. (Ez a gomb tényleg csak egy szimpla tetszésnyilvánítás - ha a cikkel kapcsolatban egyből véleményt is
megosztanál, akkor használd a cikk alatti szürke hátterű sorban található "Facebook" feliratot.)

A felugró ablakban beírhatod véleményedet is, és ha épp nem vagy bejelentkezve, egyben azt is megteheted.

Létező világunk két nagy rendszerre osztható. Egyik maga az ember, a másik pedig a környezete. Az embernek az egészséges léte fenntartásához nélkülözhetetlen szükségleteit a környezetéből kell biztosítania. Lehetőleg úgy kell az őt körülvevő világból kinyernie, hogy közben a környezetét fenntartható fejlődés állapotában tartsa. A két rendszer közötti okos kommunikációval elérhető, hogy az emberi szükségletek kielégítése a folyamatosan fejlődő, gazdagodó környezetből egyre magasabb szinten történjék. Ennek eredménye az életminőség folyamatos javulása lehet.

Napjaink igazi válsága magában az emberben van. Minden további társadalmi, gazdasági, morális zavar innen eredeztethető. A politikának is be kell látnia, hogy a jelenlegi bajok a hagyományos módszerekkel már alig kezelhetők. Az európai egészségügyi rendszerek éves költségeik közel kétharmadát pszichés betegségekre, mint például félelmi állapotokra, depressziókra, elmebetegségekre költik. A globalizálódó válság kezeléséhez, a népegészségi negatív trendek megfordításához paradigmaszerű politikai szemléletváltásra, új kormányzati módszerekre, új kormányzati struktúrára van szükség.

Nem fogadható el az a napjainkban sokszor hangoztatott vélemény, miszerint a kibontakozó gazdasági, társadalmi, morális válság végképp lehetetlenné teszi a nagy léptékű, mélyreható változtatásokat. Sőt éppen a csőd közeli helyzet teremt kényszert és egyben nagy mozgásteret az átalakításokkal kapcsolatban. Ilyenkor lehet szakítani korábbi beidegződésekkel, hagyományos struktúrákkal, módszerekkel.

Az egészségügy helyzete a hagyományos kormányzati menedzsmentben nemzetközi kitekintésben is reménytelen. A társadalmi, gazdasági bajok olyan mértékben "medikalizálódnak", azaz válnak orvosi problémává, hogy az izolált ágazat ezt nem tudja kezelni. Gondoljunk csak a foglalkoztatási gondokra. Aki néhány évig munkanélküli, az előbb lelki, majd testi betegségekkel megjelenik az orvosi rendelőkben. A gyógyítás pedig nagyon nehéz, mert magunk a kiváltó okot nem tudjuk megszüntetni. A szocializációs problémák tömegével szülik a különböző, már-már klinikai entitásul szolgáló magatartászavarokat. Túl élénk a gyerek az iskolában? Hiperaktivitás szindróma, nyugtatót kell adni neki. Túl lusta? Egy kis pszichostimuláns segítene. Lassan ott tartunk, hogy a diszgráfia is orvosi diagnózissá avanzsál. A nem mérséklődő drog-, alkohol-, cigarettaélvezet pedig egyenesen prolongált öngyilkosságnak minősül, és óriási mértékben terheli az egészségügyi ellátórendszert.

De baj van a közteherviseléssel is. Egyre kevesebb ember fizet egészségbiztosítási járulékot, az igazán jómódúak gyakran minimálbér után fizetgetnek, vállalkozások százezrei élnek a sokszor bravúrként elismert költségelszámolási technikák szolidaritást csorbító ügyeskedéseivel. A politikai pártok egymással versengve csökkentenék a biztosítási járulékok mértékét, eltörölni igyekeznek az egészségügyi hozzájárulást. A végeredmény: az egészségügyi ágazatnak csökkenő forrásokból egyre nagyobb terheket kell viselnie.

A világ és ezen belül Európa egyre inkább szembesül a kihívással: hogyan kezelje a humánerőforrás jó kondíciójának biztosításához szükséges ágazatokat, a mindent elborító pénzügyi-gazdasági globalizáció és a politikai váltógazdaság sokszor hektikus fordulatai közepette. Hogyan képezzen közös nevezőket, egységes értékelési módszereket a politikai ciklusok időtartamait jócskán meghaladó, egyrészről a szociális biztonságot jelentő, másrészről a gazdasági prosperitást megalapozó nagy rendszerekben. A fejlett világban terjed az irányzat, miszerint egy kormányzat teljesítménye leginkább azzal mérhető, mit és mennyit tett a népegészségügyi helyzet javításáért. A ciklusidőben nőtt-e a születéskor várható átlagos élettartam, csökkent-e a csecsemőhalandóság, javultak-e a megbetegedési és halálozási mutatók. Ma már léteznek indikátorrendszerek, amelyek az epidemioló-giai adatok, trendek alakulásával képesek követni és értékelni egy adott kormányzat teljesítményét. Sőt napjainkban válik entitássá az új tudományág, az "egészséghatás-becslés", amely az ember egészségének biztosításában a multiszektorális felelősséget számon kérve előírja, hogy a magas szintű szabályozási, jogszabály-alkotási munkában érvényesíteni kell azt az elvárást, miszerint minden új kodifikációt, mielőtt hatályossá válnék, meg kell méretni a következményes népegészségügyi hozadék, a populációs szintű egészségnyereség szempontjából.

A népegészség javításának, a romló megbetegedési és halálozási trendek megváltoztatásának Magyarországon prioritást kell élveznie a kormányzati munkában. Az emberek testi és lelki egészségének megőrzése, javítása és fejlesztése multiszektoriális, összkormányzati feladat. A polgári kormány elkészítette, az új kormány ugyan más néven, de folytatja az Egészséges nemzetért népegészségügyi programot. Végrehajtása esetén áttörést vihetünk végbe és tíz év távlatában az Európai Közösség országainak sokkal jobb népegészségügyi mutatói közelébe kerülhetünk. A gazdasági multiplikatív hatás is jelentős lenne. Ezt nagyban segítené egy olyan új kormányzati struktúra, ahol mindazok a hagyományos tárcák, amelyek végső soron az ember kiteljesedését, egészségét, műveltségét szolgálják, egyetlen közös szerkezeti egységben állnának fel. A hagyományos határvonalak elmosásával válna lehetségessé például az iskolákban az egészségtan kötelező tantárgyként való oktatásának bevezetése, az identitás erősítése, az egymás iránti szolidaritás elmélyítése, a családok egészségének, szociális biztonságának védelme, az önpusztító káros szokások viszszaszorítása. Ha egységes és erős egy kormányzat humánerőforrás-pólusa, akkor nyer igazán nagy mozgásteret a másik kormányzati tényező, a gazdasági-pénzügyi ágazatok képezte csúcsszerv. Így lehetne leginkább kamatoztatni az emberi erőfeszítéseket a józan gazdasági patriotizmus eszközeivel is élve, a nemzeti piacterek fejlesztésére és védelmére. Ilyen kétpólusú kormányzati struktúra kialakítására napjainkban számos törekvést láthatunk a nemzetközi gyakorlatban.

A hazai egészségügy folyamatos megújításra szorul. A fentebb említett komplex humánerőforrás-rendszerben a határterületek átjárhatósága új távlatokat nyit, a szociálpolitikával, az oktatás- és kultúrpolitikával potencírozó együttműködést tesz lehetővé. A magyar polgárok egészségügyi gyógyító-megelőző szolgáltatásokhoz való hozzájutásáról az államnak kell gondoskodnia. Ez az alkotmányos kötelezettség felhatalmazza, de felelőssé is teszi az államot a tényekre és adatokra alapozott egészségpolitika kialakítására, művelésére. Minden nyavalygás, amely azt sugallja, hogy az állam eleve nem jó gazda, eleve nem képes racionálisan tervezni és működtetni egy olyan nagy rendszert, mint az egészségügy, nem ért a piachoz, beleavatkozik a szabad verseny önszabályozó mechanizmusaiba, és ezzel csökkenti a hatékonyságot, hamis, többnyire önző anyagi érdekek, ill. számítások miatt hangzik el. Az egészségügyi ellátórendszerben az állami felelősségvállalást igenis erősíteni kell.

Ma már nincs és nem is lesz a világon olyan nemzetgazdaság, amely minden polgára számára a modern orvostudomány minden lehetőségét korlátozások nélkül, ráadásul az egyenlő hozzáférés esélyével nyújtani tudná. Az orvostudományok rakétasebességgel fejlődnek, a nemzetgazdaságok ugyanakkor jó esetben is csak lineáris fejlődési pályát írnak. Az orvosi lehetőségek és a gazdasági megengedhetőség között nő a feszültség, az olló nyílik. Az állami egészségpolitika feladata, hogy a népesség megbetegedési, halálozási adatait elemezve olyan prioritásrendet, fontossági sorrendet állítson fel, amely mentén elosztva a rendelkezésre álló forrásokat a maximális népegészségügyi hozadék, populációs szintű egészségnyereség biztosítható. Tekintettel arra, hogy országon belül térségenként igen eltérőek a népegészségügyi mutatók, ezt a tényekre, adatokra alapozott egészségpolitikát regionális szinten kell felépíteni.

Meg kell őriznünk és tovább kell fejlesztenünk a szolidaritási elven alapuló egységes társadalombiztosítási rendszert. Ez ma Magyarországon a szociális biztonság bástyája. Ugyanakkor el kell érni, hogy minden biztosított mögött legyen a társadalombiztosítás egészségbiztosítási pénztárában járulékfedezet. Ebből működtethető a kötelező általános egészségbiztosítási szolgáltatásokat nyújtó intézményrendszer. Persze csak akkor, ha sikerül végre a működtetési forrásba beépítenünk a tőkehasználati díj elszámolásának, az eszközvisszapótlásnak, az amortizációnak a fedezetét. Ez ugyanis a rendszer fenntartható működtetésének közgazdasági alapja és a rendszer piacgazdasági illeszkedése, így a közhasznú típusú gazdasági társasági átalakulás feltétele. A kötelező gyógyítóellátásokat nyújtó állami-önkormányzati törzsvagyon nyereségérdekelt privatizációja nem engedhető meg, ezért ezeket a vagyontárgyakat "célvagyonná" kell nyilvánítani, és meg kell tiltani az elidegenítésüket.

Az egészségügyi szolgáltatásokkal szemben, mint minden más szolgáltatással szemben is differenciált igények, elvárások mutatkoznak. Éppen ezért lehetőséget kell teremteni arra, hogy ha valaki a társadalmi közmegegyezésben rögzített szükséglet alapú társadalombiztosítási ellátáson felül extraszolgáltatásokat akar igénybe venni, kiegészítő biztosításokon keresztül, vagy akár direkt fizetés mellett ezt is megtehesse.

Az Európai Unió országaihoz képest Magyarország keveset költ az egészségügyre. Az ágazat súlyosan forráshiányos. A jelenlegi rendszer folyamatos megújításához bővülő forrásokra van szükség. Az ágazat GDP-ből történő részesedését a következő kormányzati ciklusban fokozatosan, legalább arányaiban európai mértékűre, 7-8 százalékra kell növelni. Ezzel párhuzamosan célszerű átgondolni a finanszírozás jelenlegi technológiáit. Mára kimondható, hogy a belső tagoltságában átjárhatatlanul heterogén, a direkt ráfordításoktól sokszor elrugaszkodott, indokolatlan többletteljesítési kényszert és így a díjtételek folyamatos devalvációját okozó, az epidemiológiai adatokat eltorzító ún. "teljesítményelvű" finanszírozás tarthatatlan, mára az önálló intézeti gazdálkodás gátjává vált.

Mindezekre tekintettel be kell látnunk, hogy a népegészségi és népesedési helyzet javításához nem elég a jelenlegi struktúrák, szabályozások toldozgatása-foldozgatása. Mélyreható, az egészségügyi szektoron messze túlnyúló változásokra van szükség.

E koncepció része a humánerőforrás, az egészségügy és határterületei szakemberképzésének fejlesztése. Ki kell alakítani az egészségügyi dolgozók vonzó és versenyképes életpályamodelljét.

A konkrét programok tervezésekor célszerű bizonyos vezérelveket figyelembe venni, hogy a párhuzamosan folyó, valamint az egymásra épülő fejlesztések a leghatékonyabban szolgálják a népesség egészségi állapotának javulását. Ezek alapján az a legjobb fejlesztési program, amely: tudásközpontú, mert az elérhető legjobb szaktudás felhasználása a fejlesztések tervezésében és kivitelezésében záloga a magas színvonalú, költséghatékony egészségügyi rendszer kialakulásának; átfogó, mert az összetett, sokszereplős egészségügyi rendszer minden elemét érintő fejlesztés biztosítja, hogy az egymásra épülő, egymást kiegészítő fejlesztések koherens rendszert képezzenek. Lényeges, hogy kapcsolódjanak más szakterületekhez, mert több intézkedés is arra irányul, hogy más szakterületeken is mérlegeljék a tervezett döntések egészségre gyakorolt hatását. A regionális szemléletnek megfelelő korszerűsítés több forrásbevonást és nagyobb költséghatékonyságot biztosít. A térségi hierarchia és a progresszivitás elvének alkalmazásával a kapacitásszerkezet az adott térség szükségleteihez igazítható.

A kidolgozott, részletes programokat az Európai Unió bizottsága fogadja el 2006 folyamán, és a fejlesztési források lehívása 2007. január 1-jén kezdődhet meg.

Összefoglalva: az egészségügybe éveken át akkora mennyiségű pénz áramolhat, ami végre lehetővé teszi az elmaradt fejlesztéseket, szerkezeti és működésbeli átalakításokat. Mivel a fejlesztések nem korlátozódnak az egészségügyi ellátórendszerre, mert a népegészségügyi, az irányítási, a finanszírozási rendszer korszerűsítését is megalapozzák, valós az a reményünk, hogy a magyar egészségügyi rendszer egy fenntartható fejlődésű modern szolgáltatási rendszerré alakul, és Magyarország lakossága az egészségi mutatókban is felzárkózik Európához.

A cikk küldése e-mailben

×
Cikk címe:
Népegészség és közéleti felelősség
Biztonsági kód
A fenti képen látható ellenőrzőkód:

Mehet

A *-al jelzett mezők kitöltése kötelező!

Ajánlott cikkek

Rovat további hírei
  • MÁRCIUS 22. 15:19Veronai baleset: meghalt az egyik sérült

    Az egyik, súlyos égési sérülésekkel kezelt sérült vesztette életét.

  • MÁRCIUS 22. 15:05Külügy: legyenek óvatosak a magyarok Rómában

    A római szerződés aláírásának 60. évfordulója miatt közlekedési, idegenforgalmi korlátozások várhatók a hétvégén az olasz fővárosban - tájékoztatta a Rómába készülő magyar állampolgárokat a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) konzuli szolgálata szerdán.

  • MÁRCIUS 22. 14:54Nemzeti konzultáció: erről biztosan megkérdezik az embereket

    A kormány készen áll a rezsicsökkentés megvédésére, és a hamarosan kezdődő nemzeti konzultáció során megkérdezik erről a magyar embereket is - hangsúlyozta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

  • MÁRCIUS 22. 14:42Ezer eurót kapnak az önként hazatérő menekültek Ausztriától

    Ausztria ezer eurót fizet az első ezer önkéntesen hazautazó menekültnek és nagyobb figyelmet fordít a menekültek visszatéréséről szóló tájékoztatásra - jelentette be Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter.

  • Képgalériák
  • Videogalériák
  • Forgalomba áll az első felújított szerelvény

  • Kárpát-medencei gazdasági fórum Hajdúszoboszlón

  • 25 éve gyárt Magyarországon az Opel

  • Újabb öt évig köztársasági elnök Áder János

  • Gazdasági kilátások és a növekedés lehetőségei - a Világgazdaság konferenciája

  • Ismét Oscar-díjas lett egy magyar film Fotók: AFP

Előző
Következő
  • Túlteljesített a Magyar Telekom

    Túlteljesített a Magyar Telekom

  • Ezért van romokban Spanyolország gazdasága

    Ezért van romokban Spanyolország gazdasága

  • Így állnak a legnagyobb gazdaságok

    Így állnak a legnagyobb gazdaságok

  • Magyar a világ két legjobb bárja

    Magyar a világ két legjobb bárja

  • Bóvliba vágtak minket - vox pop

    Bóvliba vágtak minket - vox pop

Előző
Következő
Világgazdaság Piactér