Világgazdaság Online

A Jobbik képviselője azt is felvetette: meggondolandó, hogy az államadósság törlesztésére fordított pénzek egy részét nem kellene-e átcsoportosítani népesedéspolitikai célokra avagy a családok támogatására.
 
Az adópolitika és a munkahelyteremtés – ez a két legfontosabb eszköz, amivel segíteni lehet -nyitotta a vitát Rónaszékiné Keresztes Mónika fideszes országgyűlési képviselő, a parlament ifjúsági, szociális és családügyi bizottsága népesedéspolitikai albizottságának elnöke. Az adósságcsapdában lévő Magyarországon komoly művészet úgy beindítani a gazdaságot, hogy közben lehetőleg megkíméljék az embereket a teljes leszakadástól és emellett mennyiségben és minőségben is növekedést lehessen elérni.

Tudatosítani a mostani felnőtt generációban, hogy a jövő a megszületendő és - sajnos - a meg nem született gyermekektől is függ, “nem két perc”; pedig ez lenne a másik nagyon fontos tényező a demográfiai viszonyok megváltozásához – hangzott a beszélgetésben.

Gazdag és morálisan jó állapotban lévő országokban is zuhan a népesedésszám ott, ahol a női foglalkoztatás alacsony – kapcsolódott be a vitába Ertsey Katalin, a Lehet Más a Politika (LMP) parlamenti képviselője. “Csodaszernek ugyan nem nevezném, de az egyetlen olyan intézkedés, ami biztosan hoz eredményt, az a nők visszajuttatása a munkaerő-piacra a szülés után – ez egy biztonságos és rugalmas lehetőség” - szögezte le a képviselő. A kormányzat eddigi intézkedései ezen a területen – munkáltatók és munkaadók visszajelzései szerint – egyelőre negatív illetve semleges hatással vannak – állította az LMP-s képviselő. “A kismama munkahelyi helyettesítésére bevezetett rendszer bonyolult, és egy nagyon gyenge járulékkedvezményt ad. A START-kártya jobb megoldás volt. Ám ezt kivezetni tervezi a kormányzat – erről a tervről nagyon negatívak a munkáltatók visszajelzései – mondta Ertsey Katalin.

A népesedéspolitika kapcsán lassan nem évtizedes, hanem lassan évszázados mulasztásban van a magyar politika – mondta Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője. Az utóbbi húsz év kormányai viszont folytatólagos mulasztásban vannak, hiszen pénzbe nem kerülő eszközöket sem használtak fel – tette hozzá. "A szülőtámogatási életjáradék intézménye, melyet a Jobbik javasolt, nagyon jó eszköz arra, hogy a dolgozó gyermek adójából közvetlenül támogassa szülei nyugdíját – ez például gyermekvállalásra ösztönözne” -  részletezte a képviselő.

Hasonlóan jó eszköznek tartaná a szintén Jobbik által javasolt szociális kártya országos bevezetését – szerinte ez abban segítene, hogy a segélyekként, szociális támogatásként kiosztott közpénzek valóban a gyermekekhez jussanak el – azokból valóban tankönyv, cipő legyen.

'”A közpénzek kiáramlásának hatékonyabbá tétele és azon alternatív eszközök bevezetése jelenthet megoldást, amelyeket sajnos a kormányzat ebben a ciklusban is lesöpört az asztalról. A szociális kártyát érintő előterjesztésünket egy az egyben leszavazták, és a többi hasonló eszközzel sem tudtunk célt érni eddig” - összegezte véleményét a Jobbik képviselője.

Hogy a gyermekekhez közvetlenül jussanak el az őket megillető legalapvetőbb eszközök, ezt már a családi pótlék rendszerének átformálásával megvalósította a kormányzat – reagált Rónaszékiné Keresztes Mónika. “Nyilván ez még továbbgondolandó” - tette hozzá. A Jobbik másik javaslatára, a szülőtámogatási életjáradékra a kormánypárti képviselő azt mondta: “évek óta szó van róla, nyilván lehet ez is a nyugdíjrendszernek egy része”.

Beleszorultak a kormánypártok és az ellenzék egy része is egy régi paradigmába, miszerint a “pénztámogatások körül” kéne valamit tenni a népesedési gondok megoldására. Ez egy teljes tévút, ezt nagyon világosan megmondja a Népesedési Kerekasztal – nyitott meg egy új irányt a beszélgetésben Ertsey Katalin. Az LMP-s politikus sikernek nevezte, hogy az idei költségvetésben sikerült elfogadtatniuk: legyen keret egy, a női foglalkoztatás erősítéséért felelős miniszteri biztos tevékenységére a gazdasági tárcánál. “Ez, tehát a női foglalkoztatottság növelése, egy alacsonyan csüngő gyümölcs” - mondta a képviselő.

Egy olyan eszköz, amit gyorsan és hamar lehetne bevetni a helyzet javítására – tette hozzá. Arra kellene ugyanis javaslatcsomagot készíteni véleménye szerint, hogy miként lehet visszahozni a nőket a munkaerő-piacra, nem pedig kifelé tolni őket, például a korai nyugdíjazással vagy a hosszú GYES-sel. "Minden szakértő egyetért ugyanis abban, hogy ma három év alatt elveszíti a munkaképes tudását a nő. A nő akkor szül második és harmadik gyereket, ha nem záródnak le előtt a falak az első gyermek után” - tette hozzá Ertsey Katalin.

Mivel a nők is sokfélék- különböző egyéniségek, különböző családi háttérrel rendelkeznek, eltérőek a gyermekfelügyeleti megoldásaik és az életvitelük is – ezért a kormányzat minél több megoldást szeretne számukra kínálni – reagált Rónaszékiné Keresztes Mónika, aki szerint van pedagógiai jelentősége annak, hogy az anya három éves koráig a gyermekével otthon maradjon. Ha szeretné, hadd válassza ezt az édesanya, ha pedig inkább dolgozni szeretne, akkor azt – tette hozzá a képviselő. Ennek, akárcsak a női munkahelyek létszámnövekedésének is az alapja azonban az, hogy legyenek munkahelyek, de ehhez be kell indítani a gazdaságot – tette hozzá.

Hasonlóan nyilatkozott Z. Kárpát Dániel is, megjegyezve: sok család tényleg azért nem vállal gyermeket, mert úgy érzi, hogy anyagilag nem képes rá. Másfelől – tette hozzá – a családtámogatási rendszer és az adóátalakítások is a harmadik gyermek vállalását díjazzák. Holott ma az a fő kérdés itthon, hogy az első avagy a második gyermek megszületik-e – hangoztatta Jobbik képviselője, megjegyezve: átgondolásra érdemes volna, hogy az államadósság törlesztésére többet fizetünk évente a teljes egészségügyi rendszerre fordított összegnél. Végiggondolandó lenne, hogy ennek az összegnek egy szeletét nem lehetne-e átcsoportosítani akár népesedéspolitikai célokra, akár a családok támogatására.