Világgazdaság Online

Az osztalékfizető részvények a következő időszakban az Equilor szerint különösen felértékelődhetnek a folyamatosan csökkenő és várhatóan alacsony szinten stabilizálódó kamatok miatt. Az elemzők szerint a magyar piacon a legvonzóbb részvény az osztalékhozam alapján a Magyar Telekom, mely tavasszal 74 forint osztalékot fizethet, ami a banki kamatokat jelentősen meghaladó 10 százalék körüli hozamot jelent. A régióban a lengyel Telekomunikacja Polska és a cseh Telefonica O2 osztalékhozama lehet még attraktív.

Az Equilor most megjelent elemzése szerint akkor minősül egy osztalékpapír vonzónak, ha akár több százalékponttal is képes meghaladni az adott részvény osztalékának hozama az állampapírpiaci hozamot. A többnyire kockázatmentesnek tekintett 10 éves magyar államkötvény hozama az elmúlt fél évben 7-8 százalék között mozgott, így a magyar osztalékrészvények hozamának értelemszerűen ezzel összehasonlítva kell versenyképesnek lennie, hozzátéve, hogy a tőzsdei társaságok esetében az osztalékot 10 százalékos, míg az állampapírokon elért árfolyamnyereséget 20 százalékos adó terheli.

Az elemzés szerint az infláció, a "hosszú oldali" állampapírpiaci hozamok egyik befolyásoló tényezőjeként igen komoly súllyal esik a latba az osztalékrészvények vizsgálatakor. Az elemzői előrejelzések alapján, a hosszabb lejáratok szempontjából fontos időtávon (3-5 év) csökkenő inflációs pályával számolhatunk Magyarország esetében és a következő öt évben lassanként 1,9 százalék közelébe süllyedhet a fogyasztói árindex. Mindezek alapján joggal várható, hogy a hosszabb lejáratú államkötvények hozama közép-hosszútávon lefelé fog mozogni, ami még kedvezőbb megvilágításba helyezi az osztalékhozamokat és így az osztalék részvényeket, mint befektetési célpontokat.

A megfelelő osztalékrészvények kiválasztásához az Equilor elemzői szerint több szempontot is figyelembe kell venni. Mérlegelni kell, hogy mekkora az adott részvény várható osztalékhozama, az osztalékpapír hozamelőnye mekkora a kockázatmentes állampapírok hozamához képest, az adott országban érvényes osztalékadó mértékét, továbbá azt, hogy átlagosan mennyivel esik vissza a részvény árfolyama az osztalékszelvény "levágását" követően. A külföldi osztalékrészvények esetében azt is vizsgálni kell, hogy az adott ország devizájának árfolyam ingadozásából fakadó kockázat mekkora.

Az Equilor a vizsgált négy régióbeli ország több tucat osztalékrészvénye közül a Magyar Telekom, a lengyel Telekomunikacja Polska és a cseh Telefonica O2 részvényeit ajánlja vételre magas osztalékhozamuk miatt. A négy piac osztalékfizető részvényeivel kapcsolatos további részletek, ajánlások az Equilor elemzésében olvashatóak.
 
Kovács Roland szerint az osztalékpapírok esetében nem szabad elfeledkezni a Tartós Befektetési Számla (TBSZ) által biztosított adóoptimalizáló lehetőségről sem. A TBSZ esetében a 2010-es év a gyűjtőév: ebben az időszakban lehet befizetni a kívánt összeget a TBSZ-re. Ez az időszak 2010. december 31-én zárul le, eddig érdemes elhelyezni a hosszú távra befektetni kívánt összeget. Nem mindegy azonban, hogy 2010 folyamán mikor helyezzük el a pénzt a TBSZ-en, mivel ha időben, akár már most márciusban döntünk és a TBSZ-en fektetjük be pénzünket, akkor már a 2010-es kamat és árfolyamnyereség is adómentességet élvezhet, amennyiben 2016. január 1-ig nem veszünk ki a befektetett összegből, valamint annak hozamából. A befektetést lehetőség van megújítani is, például amikor annak futamideje lejárt és a portfólió összetételén is bármikor változtatni lehet.

A régiós és más külföldi osztalékrészvények esetében fontos szempont, hogy a TBSZ-en kizárólag magyar forint alapú befektetés helyezhető el és kizárólag magyar forintban denominált befektetési eszközökre – állampapír, kötvény, részvény, befektetési jegy – vonatkozó ügyletek bonyolíthatóak.

A TBSZ mellett való döntés esetén érdemes megfontolni, hogy amennyiben a befektetőnek már most is van osztalékpapírja és azt hosszabb távon meg kívánja tartani, akkor javasolt minél hamarabb átkötni azokat a Tartós Befektetési Számlára (figyelembe véve ennek esetleges adóvonzatát). Egyes tőzsdei társaságok ugyanis hamarosan osztalékot fizetnek a részvényeik után, és amennyiben az osztalék már a TBSZ-en kerül jóváírásra és 2016. januárig nem vesz ki a befektető tartós befektetési számlájáról, abban az esetben már a mostani osztalékfizetés is adómentes lehet, így már most megtakarítható a 10%-os osztalékadó.