BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A mélypont után szárnyalt is a forint

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az előző év végén gyakran nevezték a forintot a világ legrosszabbul teljesítő devizájának, most viszont arról szólnak a hírek, hogy az összes fizetőeszközt lekörözte a forint. Utánajártunk, mi történt.

Mintha hullámvasúton ülne a forint az utóbbi időszakban: tavaly év végén 310 forint felett jegyezték az eurót, aztán idén január elején történelmi mélypontra, 324-es árfolyam fölé szökött a hazai deviza. A tavalyi utolsó negyedévben a forint árfolyamát a kedvezőtlenné váló nemzetközi környezet, az eurózóna adósságválságának mélyülése befolyásolta, hazai fronton pedig a Magyarország leminősítésével kapcsolatos aggodalmak, a végtörlesztés, illetve az IMF-megállapodás kérdőjelei, így az informális tárgyalások megszakadása.

A hazai deviza ebben az évben azután jelentősen erősödött, 290 forint alatt jegyezték az eurót az elmúlt napokban, amely ugyanakkor még jóval gyengébb a tavaly szeptember elején jellemző 275-ös szinthez képest. Az idei kiugró erősödés figyelemre méltó, ugyanakkor a a tavaly szeptemberi árfolyamokhoz képest régiós szinten még mindig alulteljesítő a hazai fizetőeszköz. A forint tavaly szeptemberhez képest 5,8 százalékos gyengülést mutat jelenleg is, míg a cseh korona ez idő alatt 4, a román lej 3, a lengyel zloty egy százalékot veszített értékéből.

Az utóbbi időszak erősödésének okai az Európai Központi Bank (EKB) hároméves, bankoknak nyújtott egyszázalékos kamatozású hitelének pozitív hatásai, az Egyesült Államok és a globális gazdaság kilábalásával kapcsolatos kedvező fejlemények, valamint a magyar kormányzat retorikai fordulata az IMF-tárgyalások kapcsán.

Az EKB mellett a Magyar Nemzeti Bank lépése is hatással volt az árfolyam alakulására. A február közepén bejelentett nem konvencionális intézkedések, amelyek a banki hitelezés felpörgését, így a gazdasági növekedés javulását hivatottak szolgálni, szintén segítették a forintot.

A hazai fizetőeszköz hétfőn kulcsfontosságú szinthez érkezett, a 200 napos mozgóátlaghoz, amely 287,5 felett húzódik. Ez a szint fontos ellenállás, illetve támasz az árfolyamnak a technikai elemzők szerint. Kedden tovább javította a kockázatvállalási hajlandóságot, hogy Görögország megkapta a második hitelcsomagot, ez hozzásegítette a forintot e szint időleges áttöréséhez, és átmenetileg egészen 285,4-ig erősödött, ez öt hónapos csúcsnak felelt meg.

A szerdai brüsszeli figyelmeztetés, miszerint az EU felfüggesztheti a forrásokat, ha Magyarország nem teszi meg a szükséges lépéseket, egyelőre csak mérsékelten hatott az árfolyamra. A költségvetés pozícióját ugyanis még javítani tudja a kormány az év folyamán.

A következő időszakban az adósságválság alakulása, valamint a hazai események közül az IMF-tárgyalások lesznek a legfontosabbak az árfolyam alakulásának szempontjából. Elemzők szerint az IMF-megállapodás megkötésével elhárulhat a gazdaságpolitikai lépések kiszámíthatatlanságából fakadó bizonytalanság, hiszen az IMF felügyeletével nem lehetne unortodox lépéseket meghozni. Emlékezetes, a Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő részben azért vágta bóvli kategóriába az országot még karácsony előtt, mert véleményük szerint csökken a gazdaságpolitika kiszámíthatósága.

Jelenleg számos hazai bizonytalansággal kell szembenézniük a piaci szereplőknek, a költségvetési kockázatoktól kezdve a kohéziós források esetleges megvonásáig. Negatív híráramlás esetén pedig a hitelminősítők akár újra elővehetnék Magyarország már bóvli adósminősítését a fiókból. A kilátás továbbra is negatív, vagyis nagyobb esély lehet az újabb leminősítésre.

Tegnap a 200 napos mozgóátlag felett tanyázott a forint, 290-es szint felett is jegyezték az eurót. Az átlag áttörésével kedvező kép rajzolódhatna ki, főképp ha a hetet is ez alatt zárja a forint. Azonban 290 feletti jegyzések újra aggodalomra adhatnak okot azok számára, akik az erősödében bíznak. Hosszabb távra tekintve: ha a kormány megegyezik az IMF-fel és az EU-val, stabilizálódhatna a költségvetés helyzete, a kemény programmal biztonságosan a kritikus 3 százalék alá csökkenhetne a deficit a GDP-hez képest, és nem kellene félni az EU-s pénzcsapok elzárásától. Mindezek segíthetik a forintot is, és csökkenthetnék a volatilitását. Ellenkező esetben, ha nem lenne megegyezés, vagy ha megszakadnának a tárgyalások, az elemzők vélhetően nem késlekednének a 300 feletti euró/forint célárfolyamok kiadásával.




Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.