Borús képet fest az EKB

A korábbinál is borúsabb képet festett az eurózóna jövőjéről az Európai Központi Bank (EKB) tegnap nyilvánosságra hozott augusztusi jelentése: a lefelé mutató kockázatok az elmúlt időszakban növekedtek, az övezet gazdasága pedig rosszabb állapotban van, mint azt korábban várták.

Ami a részleteket illeti, a jegybank lefelé módosította növekedési előrejelzéseit: az eurózóna összesített GDP-je idén 0,3 százalékkal eshet a korábban jelzett 0,2 százalék helyett – tavaly még 1,5 százalékos növekedést jegyeztek fel –, jövőre pedig mindössze 0,4 százalékos bővülés lehet – legutóbb még egy százalékos növekedést jósolt a jegybank 2013-ra.

A növekedési kilátások lerontását az EKB egyrészt a „fiskális konszolidáció fokozódásával” indokolta – ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a költségvetések egyensúlyba hozását célzó újabb megszorító csomagok tovább mélyítik a recessziót. A másik ok, hogy egyre nagyobb a bizonytalanság azt illetően, milyen kimenetele és hatása lehet a dél-európai országok adósságválságának – például Görögország esetleges kiválásának, illetve az olasz és a spanyol helyzet romlásának.

Ezzel párhuzamosan az EKB prognózisa szerint tovább emelkedik a munkanélküliség, amely már amúgy is rekordszinten, 11,2 százalékon van. Az állástalanok aránya 2013-ban 11,4 százalékra ugorhat – ez 0,5 százalékkal magasabb a korábban vártnál –, és csak ezután indul majd lassan csökkenésnek: 2014-ben 10,8, 2017-ben pedig 9,2 százalékos munkanélküliséggel számol a jegybank.

A frankfurti székhelyű intézmény arra sem felejti el felhívni a figyelmet, hogy amennyiben a pénzpiaci feszültségek tovább fokozódnak, akkor azok közvetve fokozhatják a recessziót, valamint veszélyeztethetik az inflációs célkitűzések elérését is. Ennek elkerülése érdekében az EKB hajlandó arra, hogy az eddig megszokott módon beavatkozzon az államkötvénypiacokon, illetve ezenfelül vizsgálja, hogy további, nem megszokott intézkedéseket is bevessen.

Még ennél is konkrétabban fogalmazott tegnap a Le Pointnak adott interjúban Christian Noyer: az EKB kormányzótanácsának tagja szerint készen állnak arra, hogy már a közeljövőben interveniáljanak a problémás állampapírpiacokon, azon belül is elsősorban a rövid lejáratú papírok esetében. Noyer név szerint említette az olasz és a spanyol piacot, ahol az elmúlt hónapokban az euórövezeti tagság kezdete óta nem látott magasságokba emelkedtek a hozamok.

A két ország már korábban kérte Brüsszelt és az EKB-t: segítsen lejjebb szorítani a mutatót, hogy az adósságteher ne dagadjon elviselhetetlen szintre. Érvelésük szerint az elmúlt másfél-két évben megtették a szükséges megszorító intézkedéseket, így a hozamok nagyrészt rajtuk kívül álló okokból – félelem az eurózóna szétesésétől, illetve spekuláció miatt – emelkedtek rekordszintre.

Különösen tragikus a helyzet a 15–24 éves korosztályban, amelyben a munkát keresők 54,9 százaléka nem tud elhelyezkedni. A munkanélküliség növekedése azután gyorsult fel, hogy a görög gazdaság 2010 tavaszán, majd tavaly nyáron ismét nemzetközi hitelcsomagra szorult.

Az ennek fejében vállalt drasztikus megszorító intézkedések ugyanis tovább mélyítették a recessziót, ami miatt munkahelyek tömege tűnt el a görög gazdaságban, amely ráadásul már korábban sem volt túlzottan versenyképes az eurózóna többi tagállamával összehasonlítva.

Különösen tragikus a helyzet a 15–24 éves korosztályban, amelyben a munkát keresők 54,9 százaléka nem tud elhelyezkedni. A munkanélküliség növekedése azután gyorsult fel, hogy a görög gazdaság 2010 tavaszán, majd tavaly nyáron ismét nemzetközi hitelcsomagra szorult.

Az ennek fejében vállalt drasztikus megszorító intézkedések ugyanis tovább mélyítették a recessziót, ami miatt munkahelyek tömege tűnt el a görög gazdaságban, amely ráadásul már korábban sem volt túlzottan versenyképes az eurózóna többi tagállamával összehasonlítva.-->