Világgazdaság Online

Intervenció szóban

A kelet-közép-európai térséggel kapcsolatos kockázatvállalási hajlandóság jelentősen javult az utóbbi időszakban, s a forint is erősödött, így lehetőség van további jegybanki kamatcsökkentésre Magyarországon - mondta a Dow Jones hírügynökségnek Karvalits Ferenc.
A jegybank alelnöke, a monetáris tanács tagja egy a forinterősödés elleni, szóbeli intervenciónak tekinthető megjegyzést is tett, elsőként a jegybankárok közül azóta, hogy a forint 15 havi csúcsára ért az euróval szemben. portfolio.hu

Ők ezt mondták

Róna Péter: „…a hazai termelői szféra szempontjából egy 320–325 forint/euró árfolyam az indokolt, akkor vagyunk versenyképesek.” HVG-interjú, 2009. június 29.
Surányi György: „A 300 forint körüli euróárfolyammal nem tudunk kijönni a gazdasági visszaesésből, de a 228 forintos árfolyam is súlyos károkat tud okozni.” Index, 2009. április 30.
Demján Sándor: „Ha nem születik hiteles konvergenciaprogram szeptemberig, a gazdaság összeomlik, az euró ára a 400–500 forintot is elérheti.” vg.hu 2006. május 3.

Bod Péter Ákos
Egyetemi tanár, volt jegybankelnök
„Főként külső okokra vezethető vissza a forint elmúlt napokban befutott látványos erősödési pályája. Abban valószínűleg mindenki egyetért: a Görögországgal kapcsolatos nemzetközi aggályok valamelyest elcsitultak. Talán mégsem lesz akkora a baj, s ez némileg megnyugtatja a piacokat is. Óhatatlanul megpróbáltak többen is párhuzamot vonni Görögország és Magyarország helyzete között, ez – úgy tűnik – először inkább ártott a megítélésünknek. Később azonban a befektetők újra számba vették a kockázatokat, és stabilabbnak láthatták a régiónkat, ezt jól mutatja nemcsak a forint erősödése, hanem más régiós valuták közelmúltban tapasztalt izmosodása is. Azzal valószínűleg mindenki kiegyezne, ha a hazai fizetőeszköz stabilan beállna a 270–280 forintos euróárfolyam környékére, ám az új kormány gyors megalakulása, és annak a befektetők számára kedvező megítélésű programja tovább erősítheti a forintot.”

Kupa Mihály
Volt pénzügyminiszter
„Egyértelműen látszik: stabilizálódott a befektetők bizalma a közép- és kelet-európai régió, így Magyarország iránt is. A forint több napja tartó erősödése mellett a BUX is alaposan megugrott, majd korrigált. A külső okok között megnyugtatóak a Görögországgal kapcsolatos pozitív fejlemények, ám a sötét felhők még nem tűntek el. A pénzügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán sem következett be különösebb esemény, de az EU készenlétben áll, és be is avatkozik, ha szükség lesz rá. Itthon a forint valószínűleg beáll a 265–275 közötti euróárfolyamra, ez a gazdaságnak is jó lehet, és a devizában eladósodott vállalatokat és magánszemélyeket is kedvezően érinti. Bár választásra készül az ország, a gazdaságban a befektetők már nem várnak nagy meglepetéseket. Nincs olyan gazdasági program, amely megmozgatná a fantáziájukat, már az államháztartási hiányról szóló elrugaszkodott jóslatokra sem reagálnak.”

Suppan Gergely
A Takarékbank vezető elemzője
„Az erősödés okai között mindenképpen a külső tényezők domináltak azzal, hogy az utóbbi időben nagyon pozitív globális hangulat alakult ki a piacokon, erősödött a kockázatvállalási kedv. Görögországgal kapcsolatosan csillapodtak a kedélyek, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed sem változtatott a kamaton, s Japánban is további likviditásnövelő lépésekről döntöttek.
A belső okok között a közelgő parlamenti választásokat kell megemlíteni, ám ezúttal nem a bizonytalanság, hanem a biztosnak tűnő végeredmény hat a piacokra. Egyesek szerint nyár elejére a 250 forintos euróárfolyam is reális lehet – szerintem azonban csak akkor, ha a Fidesz kétharmados többséget szerez. Hatékony gazdaságpolitikával és gyors törvénykezéssel akár még tovább is erősödhetne a hazai valuta. De nem a devizaárfolyammal kell manipulálni a versenyképességet, sokkal inkább az adózás, a központi újraelosztás átalakításával.”

Nyeste Orsolya
Az Erste Bank makroelemzője
„Alapvetően nemzetközi folyamatok okozták a forint közelmúltban tapasztalható, jelentős erősödését. Mindenekelőtt az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed döntése volt meghatározó, egyfelől azért, hogy nem változtatott az alacsony kamaton, másfelől azért, hogy utaltak rá, egyelőre nem kívánnak másként dönteni. A likviditás fűtötte pénzpiaci rali tehát folytatódott, s ebből a magyar forint is profitált. Természetesen nem szabad említés nélkül hagyni a görög helyzet stabilizálódását sem. A hazai események és a küszöbönálló parlamenti választások egyelőre nem mozgatják meg a befektetők fantáziáját, mindenki tudja, mi lesz az eredmény. A hazai valuta árfolyamának további változása az új kormány megalakulása után várható. Addig is a 0,25 százalékpontos jegybanki kamatcsökkentés benne van a levegőben, s várhatóan ebben a hónapban ezt a döntést meg is hozza a monetáris tanács.”

Parragh László
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
„Magyarország külső piacain és a belső hangulatban is egyaránt az optimizmus lett az uralkodó, ez szerencsére erősen rányomja bélyegét a forint árfolyamának pozitív irányú alakulására. A görögök láthatóan kijutottak a bajból, az amerikai piacokon is kedvező üzenete van a tartósan alacsony kamatkilátásoknak. Itthon pedig egyre világosabb mindenki számára, hogy hatalomváltás lesz, ami megnyugtatja a befektetőket és tovább erősítheti a forintot. A hazai vállalkozások a tavalyi nehéz év után az idei esztendőre már óvatosabban, azaz gyengébb forinttal terveztek. Az első negyedévben azonban már erősebben alakult a hazai valuta árfolyama, ezért az exportközpontú vállalkozások biztosan nem járnak jól, szemben az importra összpontosító cégekkel. A 255–265 forint közötti stabil euróárfolyam azonban kedvező lenne, különösen azért, mert a vállalkozások jelentős része devizában adósodott el.”

Fekete István
A Joint Venture Szövetség elnöke
„A forint erősödése egyértelmű jele annak, hogy a közép- és kelet-európai régió egyre inkább felértékelődik a külföldi befektetők szemében. A környező országok valutái között a magyar fizetőeszköz most vezető szerepet kapott. Ugyanakkor úgy vélem, ez az erősödés csak rövid távon, azaz legfeljebb egy-két hétig tarthat, de ezalatt akár 260 forint alá is bekacsinthat az euró. Féléves távlatban azonban megnyugodhat az árfolyam a 260 körüli szinten, ez a gazdaság számára is kiszámíthatóságot jelent. Az exportcégek esetében viszont nem igazán helytálló az az állandó panasz, hogy az erős forint ellehetetleníti a helyzetüket. Egy jól tervezett, rendesen működő cégnél fél-egy éven belül kiegyenlítődik az árfolyammozgás okozta veszteség. Talán csak a munkabérek esetében nehézkes behozni a forinterősödés miatti kiesést, ám pár éven belül azt is lehet pótolni.”