Tovább csökkenhet az alapkamat

Miközben Simor András jegybankelnök a 25 bázispontos vágás mellett tette le a voksát a jegybank monetáris tanácsának február 22-i kamatdöntő ülésén, alelnöke, Király Júlia a szinten tartást szorgalmazta, s volt két fő, aki 5,5 százalékos rátát szeretett volna – derül ki a most nyilvánosságra hozott rövidített jegyzőkönyvből. A kamat 5,75 százalékosra mérséklődött.

A tanácstagok többsége egyetértett abban, hogy lehetőség van az előző év végén megkezdett óvatos kamatcsökkentési politika folytatására, ha a külső és belső folyamatok kedvezően alakulnak inflációs és reálgazdasági szempontból, a további kamatcsökkentések lehetségesek lennének, ugyanakkor csökkenti a mozgásteret az, hogy a kockázati megítélésben az elmúlt 3-4 hónapban nem voltak komoly változások, sőt a közelmúltban romlott a nemzetközi befektetői hangulat, ennek volt – bár nem számottevő – hatása Magyarország kockázati megítélésére is. Elhangzott olyan vélemény is, hogy az alapkamat jelenlegi szintje már inkább alacsonynak tekinthető a hasonló kockázati kategóriába tartozó országokhoz képest, ez az alapkamat szinten tartását is indokolhatja. A nagyobb mértékű kamatcsökkentést támogatók javaslatuk mellet azzal érveltek, hogy a jövő évi inflációs előrejelzés jelentősen a cél alatt van. A tanácstagok többsége szerint Magyarország jelenlegi kockázati megítélése és a továbbra is bizonytalan nemzetközi pénzügyi környezet miatt a 2009 júliusa óta folyamatos kamatcsökkentési sorozat a következő néhány ülés bármelyikén véget érhet. VG

(Bihari Péter, Bihari Vilmos, Csáki Csaba, Hardy Ilona, Karvalits Ferenc, Simor András);

Az alapkamat 5,5 százalékra csökkentése mellett: 2 (Bánfi Tamás, Neményi Judit);

Az alapkamat 6 százalékos szinten tartása mellett: 1 (Király Júlia)

(Bihari Péter, Bihari Vilmos, Csáki Csaba, Hardy Ilona, Karvalits Ferenc, Simor András);

Az alapkamat 5,5 százalékra csökkentése mellett: 2 (Bánfi Tamás, Neményi Judit);

Az alapkamat 6 százalékos szinten tartása mellett: 1 (Király Júlia)-->