Tudjon meg többet az öngondoskodásról: Tbsz, tbsz, tbsz
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz utóbbi évtized jellemzője, hogy voltak időszakok (például 2003-ban és 2007-ben), amikor hazánkban a megtakarítási ráta negatív volt, majd az elmúlt két évben dinamikusan emelkedni kezdtek a lakossági megtakarítások, ami tulajdonképpen a válság természetes velejárójának tekinthető. Ám ezzel együtt is ma csak kevesen rendelkeznek megtakarítással: a lakosság több mint 70 százalékának (a Gfk - WSJ, Raiffeisen felmérések alapján) semmilyen tartaléka nincsen - írja a Concorde a Facebook oldalán.
Azok, akik mégis úgy döntöttek, hogy lekötik pénzüket, sokszor a befektetéssel kombinált biztosításokat választották, illetve a bankbetéteket preferálták. A lakosság egy része mindemellett nagyon tudatosan keresi a legmagasabb hozamú termékeket, de ma még ők vannak kisebbségben – fejtette ki Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzési vezetője.
A lakossági megtakarítás gyakorlatára ma még kevéssé jellemző az innovatív rugalmasság: aki pénzét lekötni és kamatoztatni szeretné, többnyire még mindig inkább a régóta ismert instrumentumokhoz nyúl. A háztartások viszonylag lassan „mozdulnak meg”, alapvetően bankbetétekben gondolkodnak; a jól ismert termékektől eltérő konstrukciókat ma még főként a hirdetések nyomására vásárolnak.
Móró Tamás úgy látja , az egyes eszközök népszerűségét leginkább a hozam határozza meg: amikor a bankbetétek hozama magasabb az állampapírokénál, akkor abba áramlik a pénz az állampapírokból és a befektetési alapokból, és fordítva. Ahogyan erős forint esetében a lakosság devizát vesz, egy komolyabb gyengülés után pedig általában (eddig legalábbis) eladja azt. Azonban kevesen fordultak még az egyik legkedvezőbb, legrugalmasabb belföldi megtakarítási eszközhöz, a tartós befektetési szerződéshez, főként azért, mert a nagy pénzügyi cégek gyakran óriási összegeket áldoznak a már jól bevált termékek reklámozására, míg az új lehetőségekről nem minden esetben nyújtanak ugyanolyan széles körű tájékoztatást.
Tbsz: amivel megúszható a kamat- és árfolyamnyereség-adó
A tbsz piacán, bár újfajta megoldásról van szó (a tartós befektetési szerződések csak 2010. január 1. óta érhetőek el Magyarországon), mégis jelentős növekedés várható. A tbsz népszerűségét erősítheti, hogy abban egyszerre megtalálható az adókedvezmény (ezáltal a magasabb hozam) vonzereje, valamint a rugalmasság is, amennyiben egy széles termékválasztékot kínáló befektetési szolgáltatónál nyitja az ügyfél a számlát.
Alapvetően a közepes és a nagyobb vagyonnal rendelkező ügyfelek választják jelenleg a tbsz konstrukciót, akiknek hosszabb távú megtakarítási céljaik vannak, és nélkülözni tudják a pénzük egy részét akár több évre. Tudatos ügyfelek, akik tisztában vannak vele, hogy semmilyen veszteség nem éri őket akkor sem, ha korábban felmondják a szerződést. Várhatóan szélesebb körben fog elterjedni, de ehhez még szemléletformálásra van szükség – osztotta meg tapasztalatait a Concorde munkatársa.
Mi is az a tbsz?
A tartós befektetési szerződés lényege, hogy az a természetes személy, aki ilyen számlán helyezi el magtakarításait, a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, részben vagy egészben mentesül a 20%-os kamat- és a 25%-os árfolyamnyereség-adó alól. A konstrukció célja az öngondoskodás és a hosszú távú megtakarítások ösztönzése.A számlanyitás éve a „felhalmozási” időszak, mely során a megtakarításainkat a számlára befizethetjük. A „felhalmozási” időszak lejárta után (következő év január 1-től) indul a lekötési időszak, melynek hossza 3 vagy 5 naptári év lehet. A 3 éves lekötési időszak végén, ha a szerződést nem hosszabbítjuk meg, 10%-os kedvezményes adót kell fizetni a teljes befektetésen elért kamat vagy hozam után. Amennyiben érintetlenül hagyjuk a számlán a megtakarítási összeget az 5 éves lekötési időszak végéig, a befektetések hozama kamat- és árfolyamnyereség-adómentes.
A legfrissebb, európai uniós összehasonlító adatok egyelőre nem adnak okot a derűlátásra. 2009-ben Magyarországon átlagosan 202 dollárt (mintegy 42 ezer forint) fizettünk ki élet- és nyugdíjbiztosításra, miközben az Európai Unióban ennek átlagosan öt és félszeresét, 1111 dollárt (233 ezer forintot) fordítottak ugyanerre. Európában a legnagyobb összeget Dániában áldozzák jövőbeli jólétükre – legalábbis ami az életbiztosításokat illeti. A dánok tavaly 3816 dollárt (mai árfolyamon több mint 800 ezer forintot) fizettek be élet- és nyugdíjbiztosítási szerződéseikre.
Szlovéniában több mint kétszer akkora összeget, évi 431 dollárt (több mint 90 ezer forintot) költenek életbiztosításokra, s a 2009-es 241 dolláros (több mint 50 ezer forint) egy főre jutó szlovák életbiztosítási költés is meghaladja a magyarországi 202 dollárt. A további részleteket itt megtekintheti!
A számlanyitás éve a „felhalmozási” időszak, mely során a megtakarításainkat a számlára befizethetjük. A „felhalmozási” időszak lejárta után (következő év január 1-től) indul a lekötési időszak, melynek hossza 3 vagy 5 naptári év lehet. A 3 éves lekötési időszak végén, ha a szerződést nem hosszabbítjuk meg, 10%-os kedvezményes adót kell fizetni a teljes befektetésen elért kamat vagy hozam után. Amennyiben érintetlenül hagyjuk a számlán a megtakarítási összeget az 5 éves lekötési időszak végéig, a befektetések hozama kamat- és árfolyamnyereség-adómentes. -->
