Világgazdaság Online

Az utóbbi évtized jellemzője, hogy voltak időszakok (például 2003-ban és 2007-ben), amikor hazánkban a megtakarítási ráta negatív volt, majd az elmúlt két évben dinamikusan emelkedni kezdtek a lakossági megtakarítások, ami tulajdonképpen a válság természetes velejárójának tekinthető. Ám ezzel együtt is ma csak kevesen rendelkeznek megtakarítással: a lakosság több mint 70 százalékának (a Gfk - WSJ, Raiffeisen felmérések alapján) semmilyen tartaléka nincsen - írja a Concorde a Facebook oldalán.

Azok, akik mégis úgy döntöttek, hogy lekötik pénzüket, sokszor a befektetéssel kombinált biztosításokat választották, illetve a bankbetéteket preferálták. A lakosság egy része mindemellett nagyon tudatosan keresi a legmagasabb hozamú termékeket, de ma még ők vannak kisebbségben – fejtette ki Móró Tamás , a Concorde Értékpapír Zrt. elemzési vezetője.

Móró Tamás úgy látja, az egyes eszközök népszerűségét leginkább a hozam határozza meg: amikor a bankbetétek hozama magasabb az állampapírokénál, akkor abba áramlik a pénz az állampapírokból és a befektetési alapokból, és fordítva. Ahogyan erős forint esetében a lakosság devizát vesz, egy komolyabb gyengülés után pedig általában (eddig legalábbis) eladja azt. Azonban kevesen fordultak még az egyik legkedvezőbb, legrugalmasabb belföldi megtakarítási eszközhöz, a tartós befektetési szerződéshez, főként azért, mert a nagy pénzügyi cégek gyakran óriási összegeket áldoznak a már jól bevált termékek reklámozására, míg az új lehetőségekről nem minden esetben nyújtanak ugyanolyan széles körű tájékoztatást.

Tbsz: amivel megúszható a kamat- és árfolyamnyereség-adó

A tbsz piacán, bár újfajta megoldásról van szó (a tartós befektetési szerződések csak 2010. január 1. óta érhetőek el Magyarországon), mégis jelentős növekedés várható. A tbsz népszerűségét erősítheti, hogy abban egyszerre megtalálható az adókedvezmény (ezáltal a magasabb hozam) vonzereje, valamint a rugalmasság is, amennyiben egy széles termékválasztékot kínáló befektetési szolgáltatónál nyitja az ügyfél a számlát.

Alapvetően a közepes és a nagyobb vagyonnal rendelkező ügyfelek választják jelenleg a tbsz konstrukciót, akiknek hosszabb távú megtakarítási céljaik vannak, és nélkülözni tudják a pénzük egy részét akár több évre. Tudatos ügyfelek, akik tisztában vannak vele, hogy semmilyen veszteség nem éri őket akkor sem, ha korábban felmondják a szerződést. Várhatóan szélesebb körben fog elterjedni, de ehhez még szemléletformálásra van szükség – osztotta meg tapasztalatait a Concorde munkatársa.

A legfrissebb, európai uniós összehasonlító adatok egyelőre nem adnak okot a derűlátásra. 2009-ben Magyarországon átlagosan 202 dollárt (mintegy 42 ezer forint) fizettünk ki élet- és nyugdíjbiztosításra, miközben az Európai Unióban ennek átlagosan öt és félszeresét, 1111 dollárt (233 ezer forintot) fordítottak ugyanerre. Európában a legnagyobb összeget Dániában áldozzák jövőbeli jólétükre – legalábbis ami az életbiztosításokat illeti. A dánok tavaly 3816 dollárt (mai árfolyamon több mint 800 ezer forintot) fizettek be élet- és nyugdíjbiztosítási szerződéseikre.

Mibe érdemes befektetni? Év végégig van időnk

Szlovéniában több mint kétszer akkora összeget, évi 431 dollárt (több mint 90 ezer forintot) költenek életbiztosításokra, s a 2009-es 241 dolláros (több mint 50 ezer forint) egy főre jutó szlovák életbiztosítási költés is meghaladja a magyarországi 202 dollárt. A további részleteket itt megtekintheti!