Világgazdaság Online

A Magyar Faktoring Szövetség tagvállalatai által faktorált követelésállomány értéke 2012-ben 437 milliárd forintot tett ki, amely 2011 első fél évéhez viszonyítva 7 százalékos növekedést jelent – közölte lapunkkal a szervezet. Ezen belül a nemzetközi faktoring növekedési üteme kifejezetten magas, 36 százalék, ami a szervezet szerint jól mutatja, hogy az export és az azt megkönnyítő exportfaktoring az egyik lehetséges kitörési pont a szűkülő helyi piacokon mozgó vállalkozások számára.

A nemzetközi faktoringforgalom részesedése a teljes forgalomból az utóbbi 3 évben megduplázódott: elérte a 13 százalékot. A válság jelentős mértékben átrendezte a piaci viszonyokat, aminek egyik kedvező hatása a fizetési határidők csökkenése a versenyszféra területén. Emiatt a növekvő forgalom összességében nem járt a finanszírozási volumen növekedésével.

A vállalkozások a faktoringon keresztül mintegy 5 százalékkal kevesebb, átlagosan összesen 104,7 milliárd forint finanszírozáshoz jutottak. (Érdemes azonban megjegyezni, hogy a faktoringra kihelyezett pénzállomány csökkenése messze elmaradt a kkv-k számára éven belül kihelyezett banki hitelállomány zsugorodásától. Ez utóbbi az első negyedéves adatok szerint 22 százalékkal volt kevesebb, mint tavaly ilyenkor.)

A forgalom növekedésének egyik összetevője, hogy a közép- és nagyvállalkozások – nyilvánvaló összefüggésben a hitelszűkével – egyre gyakrabban veszik igénybe a faktoringot. A nagyvállalkozások az ügyfélkörben képviselt tavaly félévi 6 százalékos részesedésüket idén 14 százalékra tornázták fel. Ez önmagában nem lenne negatív tendencia, ha nőne az ügyfélkör. Az ügyfelek száma azonban 2008 első fél évéhez képest drámai módon visszaesett 3900-ról mintegy 2500-ra. Ennek egyértelmű oka, hogy a mikrovállalkozások részesedése 26 százalékról 10 százalékra, a kisvállalkozásoké 48 százalékról 40 százalékra zsugorodott az elmúlt négy évben.

A szakmai szervezet szerint a hazai szabályozási környezet módosítása több ponton is szükséges lehet a faktoring szerepének növeléséhez. A közlemény rámutat arra: az új polgári törvénykönyv tervezete a faktoringot kölcsönszerződésként fogja fel, ami elavulttá teszi a különféle jogszabályokon, szerződéseken, bírói ítéleteken kialakult szabályozási struktúrát, és a közvetlen problémákon túl további kiszámíthatatlan jogi változásokat indukálhat.

Emellett a mikro-, kis- és középvállalkozások számára egy kedvező, a piacinál alacsonyabb kamatozású faktoringkonstrukció reális lehetőséget adna finanszírozási problémáik megoldására. Ennek lehetőségét villantották fel az illetékes állami szervezetek, amikor egy uniós forrásokból megvalósuló program kidolgozásának lehetőségét jelezték az év elején. Ám a program előkészítésének helyzetéről nincs visszajelzés. A tranzakciós illetéknél pedig a terhek a faktoring­ügyfeleket nagyobb mértékben sújtják, mint a klasszikus hiteladósokat – érvel a szervezet.