Világgazdaság Online

A tulajdonosi elkötelezettség továbbra is teljes, ám a negatív hatások kezelése és az új helyzethez való alkalmazkodás felerősítette a rendszerben már meglévő kockázatokat, és újabbak is keletkeztek. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a 2011. elsőtől harmadik negyedévet értékelő kockázati jelentésében ezeket elemzi.

A hitelkereslet a gazdasági növekedés lassulására és a bizonytalan kilátásokra reagálva már korábban visszaesett. Ez a legutóbbi időszakban, különösen a harmadik negyedévtől kezdődően a hitelezési képesség nagymértékű visszaesésével párosult, miközben a meglévő hitelállomány minősége is folyamatosan romlik. Bár a bankadó és a végtörlesztés negatív hatása a szektorok, különösen a bankok jövedelmezőségére jelentős, a hitelintézeteknél a jövedelmezőség romlásának nagyobbik részét, mintegy kétharmadát továbbra is a nemteljesítő hitelek növekvő állományára képzett tartalékok okozzák – jelentős egyedi banki eltérésekkel.

A 2010. negyedik negyedéves átmeneti lassulást követően a nemteljesítő hitelek állománya ismét gyorsabb ütemben nőtt, és 2012. első felében is növekedés várható. Bár minden szegmensben nő a 90 napnál hosszabb késedelmű portfolió, a növekedés motorja továbbra is a lakossági jelzáloghitel-állomány. Mivel az új hitelkihelyezések volumene rendkívül alacsony, nem tudja ellensúlyozni a lejáró hitelek miatti csökkenést. A végtörlesztés pedig elsősorban a nagyobb összegű megtakarításokkal rendelkező, jól teljesítő adósoknak segít, így a nemteljesítő állomány aránya is nő a hitelintézeti portfoliókban.

E tendenciát tovább erősíti a devizahiteleseket segítő intézkedésekkel kapcsolatos várakozások miatt lecsökkent fizetési hajlandóság és a korlátozott portfoliótisztítási lehetőségek. A hitelintézetek, különösen a bankok esetében viszonylag jelentős az átstrukturálási tevékenység, azonban az átstrukturált hitelek növekvő része esik ismét késedelembe, vagyis az átstrukturálás egyre kevesebb problémás ügyfél számára nyújt megoldást. A nemteljesítő állomány a hitelintézeti szektornak így tartós terhet jelent.

A végtörlesztés miatt a bankszektort terhelő veszteség nagysága elsősorban a mindenkori aktuális árfolyamtól és a részvételi aránytól függ. A svájci frank árfolyama az meglehetősen magas, a részvételi arány pedig kiegyensúlyozott volt az időszak egészében, így a PSZÁF összességében 15 százalékos végtörlesztési részvételi arányra, és ennek megfelelő veszteségre számít. A végtörlesztéshez szükséges összeg mintegy fele belföldi megtakarításokból és kisebb részben forinthitelből származik, közel fele azonban feltehetően külföldi forrásból. A megtakarítások kivonása a betéteknél, a befektetési alapoknál és az életbiztosításoknál is kimutatható.

A végtörlesztés gyakran másodlagos hatásokkal is jár a többi szektorban, például a jelzáloghitelhez kapcsolódó vagyon- és hitelfedezeti biztosítások felmondása révén. A negatív tényezők miatt a jövedelmezőség drasztikusan visszaesett a bankszektorban. A harmadik negyedévben a végtörlesztés hatása még nagyon korlátozottan jelenik meg, a negyedik negyedévben azonban nagy valószínűséggel nem várható profit a hazai bankszektorban. Az új helyzethez való alkalmazkodás érdekében eközben a bankok jelentősen átalakítják stratégiai terveiket. A legutóbb létrejött megállapodás a kormány és a bankszövetség között üdvözlendő, mivel számos ponton kijelöli a devizahitelezéssel kapcsolatos problémák átfogóbb rendezési kereteit a szükséges tehermegosztással, egy sor bizonytalansági elemet kiiktat az adózás jövője tekintetében, részben pedig ellensúlyozza a szektor végtörlesztési veszteségeit.