"Ez globális darwinista játszma"
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság– Múlt héten az Európai Bizottság megnyitotta az utat a magyar kormány és az EU–IMF-páros közötti hiteltárgyalások előtt, így azok akár néhány héten belül elkezdődhetnek. Mennyi idő alatt születhet megállapodás?
– Először is figyelembe kell venni, hogy Magyarország államadósság-refinanszírozási igénye nagyon magas: idén a GDP 22–23 százalékát emészti fel az adósságtörlesztés, és jövőre is húsz százalék felett lesz ez a mutató. Ráadásul a refinanszírozási igény az év második felében éri el a csúcsát, tehát korántsem mindegy, milyen hozamok mellett jut majd az állam forráshoz. Mivel a hitelszerződés megkötése lejjebb vinné a hozamokat, ezért azt valószínűsítem, hogy az év második felére, talán már nyár utánra megszülethet a megegyezés. Ezt befolyásolja az is, milyen gyorsasággal hajtja végre a magyar kormány a Széll Kálmán Terv 2.0-ban bejelentett intézkedéseket.
– A tízéves lejáratú magyar államkötvények hozamai a bizottság zöld jelzésének hatására a hét eleji kilenc százalékról nyolc százalékra csökkentek a másodlagos piacokon, a tegnapi aukción pedig 7,99 százalékos átlaghozam mellett keltek el a tízéves papírok. Meddig vihetné le ezt a mutatót a hitelszerződés megkötése?
– Ezt nehéz megjósolni, de talán lemehet a hétszázalékos szintig. Ez is függ azonban attól, hogyan halad a kormány a reformlépésekkel.
– Ha már itt tartunk: melyek lehetnek a legfőbb konfliktuspontok a kormány és a Nemzetközi Valutaalap között?
– Itt azt kell látni, hogy a költségvetési egyensúly helyreállítását szolgáló rövid távú intézkedések – én ide sorolom a tranzakciós adót is – nem nyugtatják meg a befektetőket. Ehelyett rendszerszintű átalakításra van szükség, amelyek hatása hosszú távra szól. Ide tartozik például a nyugdíjkorhatár emelése, a közszféra további lefaragása és más megszorítások – a piacok ezeket szeretnék látni.
– A túlzott megszorításokkal viszont az a baj, hogy kioltják a gazdasági növekedést, és így mélyítik a válságot, ahogy látjuk ezt Görögországban vagy Portugáliában.
– Ez rövid távon valóban így van, ha viszont a megszorításokat ésszerűen kombináljuk a strukturális reformokkal, akkor egy fájdalmas időszak után hosszú távon egészségesebbé válik a gazdaság. Erre vannak pozitív példák is Írországtól kezdve Románián át Lettországig. (Mindhárom ország IMF-hitelt kapott az elmúlt években – a szerk.)
– Romániában az IMF-hitelprogram keretében jelentősen csökkentenie kellett a kormánynak a közszolgálati béreket és a nyugdíjakat is. Elképzelhetőnek tart hasonló elvárást Magyarországgal szemben is?
– Úgy vélem, ennek meg kell történnie Magyarországon is. Mondok egy példát, miért. Hollandiában 1956-ban, az állami nyugdíjak bevezetésekor nyolc kereső tartott el egy nyugdíjast. Ma már csak 3,5 aktív kereső jut egy idősre, 2050-ben pedig már csak kettő fog jutni. Hasonló tendenciák látszódnak Magyarországon is, márpedig ez fenntarthatatlan. Ugyanígy rugalmasabbá kell tenni a munkaerőpiacot, azaz könnyebbé kell tenni az elbocsátásokat. Tudom, hogy ezek fájdalmas intézkedések, de a hosszú távú fenntarthatóság érdekében szükségesek, és ha nem lépi meg őket a kormány, a pénzpiacok tovább fogják büntetni. Bár a Széll Kálmán Terv 2.0-t jó kiindulási pontnak tartom, a piaci bizalom teljes visszanyeréséhez további hosszú távú lépések kellenek.
– A magyar kormány aligha fog belemenni a nyugdíjcsökkentésbe. A cégeket terhelő ideiglenes különadók bevezetésekor világossá tette gazdaságpolitikai filozófiáját: a terheket, főleg válságos időkben, meg kell osztani a lakosság és a nagy profitot termelő szektorok cégei között.
– Tudja, Nyugat-Európában miért nem vezetnek be extraadókat a vállalatokra? Mert akkor az ország hosszú távon elveszítené a befektetők támogatását. Tudja, mit tenne az évi 30 milliárd eurós profitot termelő Shell, ha a holland kormány pluszadót vetne ki rá? Elmenne, és soha nem jönne vissza.
– Ez a piacok hatalma?
– Igen, a piacok képesek megszorító intézkedésekre, reformokra kényszeríteni egyes kormányokat. Manapság ha nem vagy elég versenyképes, ha túl magasak a béreid, ha túl drága a nyugdíjrendszered, ha túl nagy az állami szférád, akkor a végén megölnek a globális darwinista játszmában. Lehet, hogy rövid távon nyersz valamit az extraadókkal, hosszú távon viszont elszigeteled magad, és veszíteni fogsz. A magyar kormány az elmúlt két évben kockázatos játékba ment bele, a szakadék szélén táncolt. Szerintem Orbán Viktor miniszterelnök intelligens ember, és tisztában van a veszélyekkel, ezért úgy vélem, hogy nem fognak megint rosszra fordulni a dolgok.
Névjegy
Az 1958-ban Hollandiában született Ad van Tiggelen 1981 óta dolgozik az ING csoportnál. Korábban marketingszakemberként, majd befektetési menedzserként vett részt a holland pénzügyi szolgáltatócsoport munkájában. A szakember az ING Investment Management Europe vezető befektetési elemzője, ugyanakkor Adrian Stone álnéven fantasyregényeket publikál.
Világgazdaság - Wéber Balázs Névjegy Az 1958-ban Hollandiában született Ad van Tiggelen 1981 óta dolgozik az ING csoportnál. Korábban marketingszakemberként, majd befektetési menedzserként vett részt a holland pénzügyi szolgáltatócsoport munkájában. A szakember az ING Investment Management Europe vezető befektetési elemzője, ugyanakkor Adrian Stone álnéven fantasyregényeket publikál. -->
