Világgazdaság Online

A magyar gazdaság hatalmas átalakuláson ment keresztül az elmúlt években. A lakosság és az állam ismét kénytelen a lehetőségeiken belül élni, miután a külföld megvonta azt a biankó csekket, amelyet a 2000-es években használtunk nagy gyakorisággal. Az elmúlt két év tudatosította a magyar lakosság és a politikai elit java részében, hogy a takarón túli nyújtózás olykor veszélyekkel jár. Mindennek első korai jelei már a megtakarításokon is látszanak.

A hitelből finanszírozott majd' egy évtized a beruházási klíma fokozatos romlásához, a növekedési potenciál romlásához vezetett. E tekintetben a magyar mentalitás Ugrai Péter, a Concorde Értékpapír Zrt. lakossági üzletágának igazgatójának elmondása szerint az angolszász mintát követte, szemben a magas megtakarításokkal rendelkező, ma a világgazdaság motorját adó német, kelet-ázsiai, kiemelten kínai (20 százalékos GDP-arányos lakossági megtakarítás) mintával. Az elmúlt két évben a helyzet gyökeresen megváltozott.

A lakossági megtakarítások a megelőző időszak alacsony (2003-ban negatív) megtakarítási rátái után ismét dinamikusan emelkedni kezdtek, az első félévben a GDP 4-5 százalék körüli szintre. Ez családonként évente átlagosan félmillió forintos éves megtakarítást jelent.  A megtakarítási ráta javulása elsősorban annak köszönhető, hogy az adósok egy része visszafizeti hiteleit, illetve ami hitel lejár, ahelyett kevesebb hitelt veszünk fel.

A mai kormányzati tervek alapján a magánnyugdíjpénztári megtakarítások jelentős része valószínűleg eltűnik. Ennek az intézkedésnek a lakossági megtakarításokra vonatkozó negatív hatását vélhetően részben azért kompenzálja az, hogy a főleg a magas keresetűeket érintő adócsökkentés jó részét ezek a családok megtakaríthatják.
 
Igaz azonban az is, hogy olyan megtakarításból, amely a közelmúltban tapasztalt sokkok alkalmával tudna áthidaló puffert jelenteni a megtakarítóknak, ma még csak nagyon kevés képződik. A befektetési jegyeken kívül lényegében minden egyéb pénzügyi eszköznek a felhalmozása az elmúlt két évben mélyrepülést vett: az életbiztosítások az adókedvezmény megszűnésével, a tartósan lekötött betétek pedig a hozamok versenyképtelenné válásával marginalizálódtak a megtakarítási döntésekben. „Az egyén kiszolgáltatottságát nem várt krízishelyzetekben pedig csak ezek a felhalmozások lennének képesek csökkenteni Ennek fontosságát elismerve hozta létre a kormány az idén indult Tartós Befektetési Számla rendszerét.” – emelte ki a Concorde igazgatója.
 

A megszűnő külföldi finanszírozás (biankó csekk elvétele) egyelőre olyan kényszer-reakciókat volt csupán képes kiváltani a lakosságból, amelyek még nem növelik az ellenállóságunkat a jövőbeni „meglepetésekkel” szemben, pusztán korrigálják a korábbi túlzásokat. „Hogy a teljes tanulságot is levontuk-e a 2000-es évek leckéjéből, csak akkor tudjuk kijelenteni, ha ismét emelkednek a kockázatok elleni biztosítás gyanánt félretett pénzügyi eszközök, ha a lakosság nem csak kevesebb hitelt vesz fel, de elkezd tömegesen előtakarékoskodni, hosszú távon gondolkodni. Erre lenne szükség a gazdaság egésze szempontjából is: jelentős hazai megtakarítások nélkül nem várhatjuk, hogy az ország teljesítőképessége javuljon, hogy érdemben csökkenjen a külföldtől való függőségünk” – mondta Ugrai Péter.