Pozitív a tízéves reálhozam
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKiemelkedő hozamot értek el az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak tavaly, így sikerült ledolgozniuk a 2008-as veszteségeket, sőt a szektor tízéves átlagos reálhozamai is pozitívvá váltak. Tavaly ilyenkor még kevesen számítottak erre. „Egy éve az optimista szakemberek még azt mondták, három-négy esztendő kell ehhez, a peszszimisták pedig nyolc-tíz évre számítottak” – mondta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által rendezett sajtóbeszélgetésen Szűcs József főosztályvezető-helyettes.
Az egyes kasszák hozamaiban tekintélyes különbségek vannak. A magánkasszák vagyonának legkisebb, mintegy 2 százalékos szeletét kitevő klasszikus alapok 11,45 százalékos átlagos hozamot értek el tavaly, de volt olyan pénztár, amelynél a legalacsonyabb kockázatú alap 18 százalékos nyereséget hozott. A vagyon nagyjából ötödét kitevő kiegyensúlyozott alapok hozama 5,08 és 22,69 százalék között mozgott, 17,42 százalékos átlaggal, a portfóliók csaknem négyötödét képező növekedési alapoké pedig 9,15 és 34,18 százalék közé esett, átlagosan 25,62 százalékos volt. A klasszikus és növekedési alapok közül azok teljesítettek jobban, amelyek több magyar részvényt tartottak a portfóliójukban – állapította meg a felügyelet. A kiegyensúlyozott portfólióknál viszont az egyedi értékpapír-választásokon, vagyonkezelői döntéseken múlt, mennyire lett sikeres az alap.
A szektor egészét tekintve viszont a választható portfóliós és az elszámolóegységes rendszer bevezetése beváltotta a hozzá fűzött reményeket. „A hazai pénztárak teljesítménye nemzetközi összevetésben is megállta a helyét” – mutatott rá Szűcs József. A térségben a lengyelországi pénztárak például mindössze 13,8, a litván és a román kasszák 17, a bolgár intézmények pedig csak 7,4 százalékos hozamot értek el tavaly, az amerikai nyugdíjalapok eközben nagyjából 20 százalékot szedtek magukra.
A magyarországi önkéntes nyugdíjkasszák is nagy, átlagosan 16,76 százalékos hozamot értek el a múlt évben, tízéves átlagos nettó hozamuk pedig 6,95 százalékos lett, vagyis szintén pozitív reálhozamot eredményezett. Az önkéntes pénztári portfóliók között viszont még a magánkasszáknál tapasztaltaknál is nagyobb különbségek voltak. A legnagyobb hozamot az Artisjus Kiegészítő Nyugdíjpénztár érte el, 38,64 százalékos nyereséget hozott tagjai számára, míg a legszerényebb eredmény az Aranykorona Önkéntes Nyugdíjpénztárnál született, alig haladta meg a 4 százalékot. Ahol a választható portfóliós rendszert bevezették a pénztárak, a legkockázatosabb alapok jellemzően nagyobb hozamot értek el, 30 százalék fölötti teljesítménnyel zárta a múlt évet egyebek között a Bizalom Országos Önkéntes Nyugdíjpénztár, a Generali és az OTP növekedési alapjai is.
A magánkasszáknál tavaly 220 ezren léptek át más pénztárba, annak ellenére, hogy a felügyelet és több piaci szereplő is figyelmeztette a tagokat, hogy a kasszák közötti vándorlás a 2008-as veszteségek realizálódásához vezethet. Bár a PSZÁF illetékesei nem tudták megmondani, az átlépők jól vagy rosszul jártak-e a váltással, valószínűsíthető azonban, hogy sokan ráfaragtak az átlépésre, mivel éppen az egyik legnagyobb hozamú pénztárat, az OTP-t hagyták ott a legtöbben.
Ez évtől pedig, ha lehet, még nagyobb kockázattal kell számolnia annak, aki pénztárat vagy portfóliót vált. A magánpénztári befizetésekre tőke- és hozamgarancia vonatkozik, vagyis a tagok legalább az inflációnak megfelelő hozamot meg kell kapják nyugdíjba vonulásukkor. Ha a kasszák ezt nem tudták kitermelni, a Pénztárak Garancia Alapja kipótolja a különbséget. Az a tag viszont, akinek a portfólióváltásai, illetve pénztári átlépései között bármikor kevesebb mint öt év telik el, elveszíti hozamgaranciáját. Emellett két éven belüli pénztárváltásnál a hűtlen tagoknak a számlakövetelés legfeljebb egy ezrelékére rúgó, minden esetben fölszámítható átlépési költségen felül külön akár ötezer forintnyi átlépési díjat is fizetni kell. HB
Pénztári visszalépések
A múlt év végéig kaptak lehetőséget a 2008 decemberéig 52. évüket betöltött pénztártagok, illetve az öregségi nyugellátási megállapítást kapott (volt) magán-nyugdíjpénztári tagok arra, hogy visszalépjenek a tb-rendszerbe. Az összesen 123 ezer állampolgár közül az előbbiek közül 71 804, az utóbbiak közül 1962 fő élt a lehetőséggel a pénztárak eddigi jelentései szerint. A visszalépő tagok egyéni számlájának piaci értéke 100,2 milliárd forint, ebből eddig 74,3 milliárdot az Államadósság-kezelő Központnak adtak át a pénztárak, a Magyar Államkincstár részére pedig 13,2 milliárdot készpénzben utaltak át. A nyugellátásuk módosítását kérő pénztártagok 1,4 milliárd forintot utaltak vissza a Nyugdíjbiztosítási Alapnak.
A visszalépő tagok egyéni számlájának piaci értéke 100,2 milliárd forint, ebből eddig 74,3 milliárdot az Államadósság-kezelő Központnak adtak át a pénztárak, a Magyar Államkincstár részére pedig 13,2 milliárdot készpénzben utaltak át. A nyugellátásuk módosítását kérő pénztártagok 1,4 milliárd forintot utaltak vissza a Nyugdíjbiztosítási Alapnak. -->
