Világgazdaság Online

Ez akár visszacsalhatja a piacra a pénzpiaci alapokban várakozó hatalmas pénzmennyiséget, az S&P 500-on vezetett cégek nettő eszközértékének 73 százalékát teszi ki a pénzpiaci alapokban tárolt pénz, ilyen magas szinten még csak idén állt a pénztömeg: év elején a 4000 milliárd dollárt is elérte az alapokban nyugvó befektetésre váró megtakarítás.

"Óriási pénzmennyiség várakozik, ezek visszaforgatása a részvényalapokba elnyújthatja a ralit” – véli Jack Albin a Harris Private Bank befektetési igazgatója. A gyorsjelentési szezon megdobhatja a részvény ralit – vélik elemzők. A részvények lesznek a legjobb befektetések a következő fél évben – véli Yves Carpentier, a párizsi Cap West elemzője. Mások szerint viszont elérte a csúcsot a rali, és bár összeomlásra nem kell számítani, jelentősebb menetre sem – mondja például Eric Cinnamond, a Small Cap Fund menedzsere.

Nagybefektetők, így Warren Buffet viszont arra figyelmeztetnek, hogy a vártnál hamarabb üthet be az infláció. Ma még nem látszik, hogy a rendszerbe pumpált pénzmennyiség mikor generálhat jelentősebb pénzromlást – ami szintén a részvények felé terelné a tőkemozgásokat - az inflációhoz kötött kamatozású amerikai állampapírokban még nincs beárazva ilyen típusú veszély, de a hozamszintjeik látványosan emelkedtek az idén. Az amerikai 10 éves referenciahozamú állampapírok és az inflációt követő kamatozású papírok közötti hozamkülönbség (TIPS) 1,76 bázispontra nőtt, vagyis az már érződik, hogy a deflációs korszak is végéhez közeledik (tavaly novemberben még mínusz 0,02 százalékon állt a TIPS mutató). Az elmúlt 10 év átlagától – 2,06 bázispont - ugyanakkor elmarad a felár, vagyis az inflációs veszélyt még nem árazza a piac.

Ha az elmúlt két negyedévhez hasonlóan a vállalati eredmények mintegy 70 százaléka a várakozásokhoz képest pozitív meglepetést hoz, akkor minden bizonnyal folytatódik majd a rali – mondja Pintér András, a Budapest Alapkezelő szakértője. Pintér szerint ennek komoly esélye van, de persze benne van a rendszerben egy kijózanodás is. A pozitív meglepetések irányába mutat ugyanakkor, hogy több cég menedzsmentje javította a második negyedéves eredmények közzétételével párhuzamosan vagy azt követően az elkövetkező negyedévekre vonatkozó várakozásait, illetve a harmadik negyedév már a makrogazdasági mutatók és a különféle hangulati indikátorok esetében is a pozitív fordulat időszaka volt. A második negyedévben értékesítési oldalon nem mutattak túl jó teljesítményt a vállalatok, de költségcsökkentéssel sikerült a legtöbb cégnek ellensúlyoznia mindezt, ami végső soron megjelent a jó profit számokban – kérdés, hogy ez a tendencia a harmadik negyedévben is érvényes maradt-e.

A főbb iparágak közül a banki eredmények lehetnek leginkább piacmozgatóak: kérdéses, hogy mennyire romlik tovább a hitelportfóliók összetétele, illetve, hogy a nyereségtermelő képesség mennyire lesz képes ellensúlyozni ezeket a hitelezési veszteségeket (ahogy azt az amerikai hatóságok által elvégzett stressz-teszt korábban prognosztizálta). Pintér szerint a nyersanyag termelők esetében vegyes a kép, hisz míg a fémek emelkedése az elmúlt hónapokban is folytatódott, addig a kőolaj 70 dolláros árral lépett be a negyedévbe és 65 dolláros árszinttel lép most ki abból.

A részvénypiaci trend folytatása szempontjából nagy kérdés, hogy mi történik az egyéb, alacsony kockázatú eszközökben parkoló pénztömeggel. Az amerikai pénzpiaci befektetési alapokban még most is hatalmas állomány nyugszik, mintegy 3500 milliárd dollár, ami alig marad el az év eleji, közel 4000 milliárdos rekord szinttől. A válság előtti pár évben, 2002-től 2007 közepéig átlagosan 2000-2500 milliárd dollárnyi megtakarítást tartottak az amerikaiak ilyen alapokban. Ráadásul ezek a pénzpiaci alapok most a nulla közelébe vágott kamatkörnyezetben alig fialnak valamit, szemben viszont a szárnyaló részvényekkel. Pintér szerint ugyanakkor nagyon nehéz előre jelezni, hogy ezek a pénzek mikor és milyen ütemben áramlanak majd a részvénypiacra – ha egyáltalán oda áramlanak majd.

Nem is annyira a harmadik negyedéves számokra reagálhat élesen a piac, hanem a hosszú távú eredmény előrejelzésekre figyelnek most a befektetők – mondja Blahó Levente, a Raiffeisen Bank részvényelemzője. Hozzáteszi: ilyenek például a fogyasztási szektor vállalatai, akik esetében fontos, hogy mit mondanak a karácsonyi szezon közeledtével. Az elemző szerint mostanra már túlértékelté váltak a mutatók – az S&P 500 index például március eleje óta 54 százalékot emelkedett – előbb-utóbb tehát kijózanodásnak kell következnie – mondja az elemző.

Kockázatot az eredmény kimutatásban a pénzügyi szektor és az energetika hozhat, vagyis az elmúlt negyedév jól teljesítői, kérdés, mennyire tudják magukat tartani a megemelt eredményvárakozásokhoz, például a nyersanyag termelők mennyire tudták kivédeni az árkorrekciót. Látszik, hogy elmozdulás kezdődött a korábbi kedvencektől, vagyis a bankok és energia papírok felől a defenzívek irányába megy a pénz: például a közszolgáltatók és a gyógyszeripar felé – teszi hozzá Blahó. Az elemző szerint még érzékeny a piac, a múlt heti makro adatokra is negatívan reagáltak a befektetők, ha a mostani gyorsjelentési szezont alulmúlja a várakozásokat, akkor eladással reagálhatnak a befektetők.

Ahogy világszerte, így a régióban is az optimista forgatókönyvet árazza a részvénypiac, vagyis, hogy a globális fiskális és monetáris ösztönzőknek köszönhetően kilábal a válságból a világgazdaság" – mondja Gyurcsik Attila, a Concorde Zrt vezetőelemzője. Ugyanakkor látszik, hogy túlárazottak a mutatók, a részvények árai elszaladtak a fundamentumoktól, a kilábalás még nem történt meg. Amennyiben mégsem az optimista forgatókönyv következne be, akkor a túlárazottság azonnal meglátszik majd – teszi hozzá.