Világgazdaság Online

Újabb magánnyugdíjpénztár végelszámolásáról döntöttek tegnap. Az Erste Magánnyugdíjpénztár is közölte: a közgyűlés arról határozott, hogy július 1-jétől elindul az intézmény végelszámolása. A megszűnés okai a magánnyugdíjpénztárakat érintő kedvezőtlen jogszabályi változások, amelyek miatt a pénztári ág hosszú távon már nem tartható fenn, csak ha a tagok önkéntesen támogatnák a működését, ez viszont nem várható el. Az Erste előtt már az Életút, a Quaestor és a Honvéd magánnyugdíjpénztár is bejelentette a végelszámolásukat, más pénztárak úgy szűntek vagy szűnhetnek meg, hogy beolvadnak egy másikba. Az eredetileg a VIT Nyugdíjpénztárából alakult Pannónia nyugdíjpénztárba beolvadt már az Évgyűrűk és a Postás, a Generali pedig a Dimenzióba való beolvadást fontolgatja.

A korábban fennmaradást tervező kasszák sorsát is megpecsételhetik a jelenlegi jogszabályok, amelyek alapján a pénztárak csak a tagdíjak 9 ezrelékét vonhatják el a működésük finanszírozására, kötelező tagdíjbefizetéseik viszont 2010 novembere óta már nincsenek, így jelenleg bevételük sincs, jogszabályok által előírt befizetési kötelezettségeik viszont vannak. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete számára például éves szinten 80 millió forintos felügyeleti díjat kell fizetniük.

A mintegy 100 ezer tagot tömörítő intézmények fennmaradására, illetve a tagok vagyonának magántulajdonban tartására több javaslat is létezik. A legújabbat a Stabilitás Pénztárszövetség tette, ők azt szeretnék, ha a pénztártagok működési célú adományokkal segíthetnék az intézményeket. Ennek összege iparági források szerint nagyjából évente 3-4 ezer forint lehetne, ennyiből már képesek lennének fennmaradni a pénztárak.
A másik lehetőség, ha a kaszszák kötelező tagdíjat írnának elő, és a jogszabályok szerint annak 0,9 százalékát levonva próbálnának fennmaradni. Ehhez azonban minimálisan évente 168 ezer forintos tagdíjra lenne szükség, amit sok maradásról nyilatkozó pénztártag nem tud vállalni.

Több pénztárnál egyébként úgy vélik, valójában ennek az összegnek a többszörösére lenne szükség a működéshez. A minimális tagdíjak összegéről egyelőre nincs hír a kasszáknál, vélhetően a soron következő közgyűlésen születnek erről döntések. A pénztártagoknak közben dönteniük kell arról is, szeretnének-e a jelenlegi körülmények között is a magánnyugdíjpénztárban maradni, vagy inkább visszalépnének az állami rendszerbe. Utóbbiról március 31-ig kell dönteniük, saját magánnyugdíjpénztáruknál kell jelezniük, ha így határoznak, és május 31-ével kerülnek át az állami tb-rendszerbe.

Az egyéni számlájukon felhalmozott megtakarításból a tagdíjkiegészítést és az esetleges reálhozamot szintén felvehetik majd készpénzben vagy önkéntes nyugdíjpénztári számlájukra utalva. A maradás mellett az szólhat, hogy a magánkasszák rendkívül alacsony költségű nyugdíjcélú megtakarítást tesznek lehetővé a tagjaiknak. Eközben február elején az Országgyűlés elé is benyújtottak egy törvényjavaslatot, amely nem maguk a pénztárak, hanem a bennük maradt tagok vagyonának kimentéséről szól. Az LMP-s Vágó Gábor által jegyzett dokumentum azt javasolja, a pénztártagok szeptember végéig nyilatkozhassanak arról, hogy magán-nyugdíjpénztári megtakarításukat valamelyik önkéntes nyugdíjpénztárba vinnék át.