Világgazdaság Online

A tavalyi kevesebb mint felére zsugorodott az első negyedévben a bankok profitja – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) frissen közzétett adataiból. A részvénytársasági hitelintézetek az adózás után az első három hónapban csak 61,5 milliárd forintnyi nyereséget könyvelhettek el a 2010-es 123,5 milliárd után, ez főleg a csökkenő jutalékeredményeknek, a leánycégektől érkező osztalékok visszaesésének és persze a különadónak köszönhető.

A közteher mértéke a bankok mérlegfőösszegétől függ, így elképzelhető, hogy a különadó is arra készteti a hitelintézeteket, hogy csökkentsék a méretüket. Tavaly óta a szektor mérlegfőösszege mintegy 3 százalékkal csökkent, március végén 27 554 milliárd forint volt már csak, és hosszú évek után először fordult elő, hogy a forinteszközök aránya meghaladta a devizaeszközökét, miután utóbbiak 8 százalékkal, 13 675,6 milliárd forintra csökkent 12 hónap alatt. Ez egyébként azért is meglepő, mert a vizsgált időszakban az euró árfolyama ugyan a forinthoz képest szinte semmit sem változott, a lakosság kedvenc hiteldevizája, a svájci frank viszont csaknem 10 százalékot erősödött a forinthoz képest.

A betétállomány is csökkent minimális mértékben az elmúlt 12 hónapban, a hitelállomány pedig igen komoly mértékben, 5 százalékkal, 17 727 milliárd forintra zsugorodott annak dacára is, hogy az alpesi valuta drágult. Ebből arra lehet következtetni, hogy a hitelintézetek az elmúlt 12 hónapban erőteljesen visszafogták a kihelyezéseket. A devizahitelek állománya egyébként még mindig jóval nagyobb, mint a forintkölcsönöké, háromból kétforintnyi hitel valamilyen külföldi pénznemben van nyilvántartva.

Annak, hogy a bankok egyre nehezebben adnak kölcsön, az is lehet az oka, hogy a meglévő állományokkal egyre több a probléma. A PSZÁF adatai szerint a teljes hitelállomány csaknem 20 százalékánál késnek az adósok a törlesztéssel, a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya pedig 8,6 százalék körül van. A lakosságnál és a vállalkozásoknál is meghaladja a 10 százalékot a 90 napon túli hátralékosok aránya, ez drámai növekedés az egy évvel ezelőtti állapothoz képest, amikor a vállalatoknál még kevesebb mint 9, a lakosságnál pedig 7,4 százalék volt a több mint három hónapja nem törlesztett kölcsönök aránya.

A nehéz helyzetbe került adósok egy részét a bankok a hitelek átstrukturálásával igyekeztek megmenteni, március végén csaknem 1250 milliárd forintnyi ilyen kölcsön volt már a bankrendszerben. Az eredmények viszont vegyesek, a PSZÁF adatai szerint a problémás adósoknak csak alig fele törleszti pontosan a könnyített feltételekkel a hitelét, sőt 15 százalékuknak már 90 napot meghaladó késedelme van. Különösen a lakossági hiteleknél maradtak tartósak a törlesztési problémák, az újratárgyalt hitelek ötödénél áll fenn három hónaposnál nagyobb késedelem.

A hitelezési piac kisebb szereplőinél, a takarékszövetkezeteknél még rosszabb a helyet. A szövetkezeti hitelintézetek mintegy 770 milliárd forintos hitelállományának 17,5 százaléka késedelmes már 90 napon túl, a vállalatok több mint ötöde, a lakossági hiteleknek pedig 16 százaléka csúszott meg legalább három hónappal. Az átstrukturálások hatékonysága a takarékoknál is hasonló, mint a bankoknál, a lakossági ügyfelek ötöde a könnyített feltételek mellett sem törleszt már legalább 90 napja.