Világgazdaság Online

Minikrízist is okozhat a brit bankszektorban az állami segély kivonása, mivel a legtöbb hitelintézetnek továbbra sem sikerült stabilizálnia forrásszerzését – figyelmeztet a Moody’s International hitelminősítő cég, amely az iparági szereplők közül többek elsőrendű adósságának és betétállományának a lerontására készül.
A Moody’s – bár hangsúlyozta, hogy az egész szektor besorolásán nem változtat – eseti alapon megvizsgál minden egyes bankot, hogy azok menynyire képesek stabilan ellenállni egy esetleges pénzügyi bedőlésnek. Piaci vélemények szerint a leminősítés azokat a brit hitelintézeteket érintheti, amelyek valamilyen formában – például adósságuk átvállalásával vagy közvetlen tőkejuttatással – részesültek az 1000 milliárd fontos állami bankcsomagból. A Moody’s szűkszavúan annyit közölt, hogy a bankok eddigi tőkehelyzetébe beleszámolták az állami tőkeerősítést, de mivel annak kivonására kell számítani egy-két éves időtávon, a banki tőkemegfelelést eseti alapon felülvizsgálják.
A hitelminősítő jelentésében konkrét nevek nem hangzottak el, de a piacon mindenki értette, hogy a Royal Bank of Scotland – amelynek 85 százaléka került állami tulajdonba a válság során –, valamint a Lloyds Group – 41 százalékos kormányzati ellenőrzéssel – a felülvizsgálat tárgyát képezheti. Legalábbis mindkét bank árfolyama tegnap érzékenyen reagált a bejelentésre. A Financial Times egyenesen odáig ment, hogy azt állította: a Moody’s felülvizsgálata a kisebb hitelintézeteket súlyosabban érinti majd, mint a nagyokat, ugyanis az utóbbiak többsége a segély fejében állami tulajdonba került, ezért leminősítésükre csak fokozatosan, az esetben kerülhet sor, ha az állam eladná részesedését.
Találgatásokból egyébként bőven akadt a tegnapi brit sajtóban, szóba hoztak egy kisebb hitelintézetet, a Nationwide Buil-ding Societyt is. Sőt, a válságot relatíve stabilan álló Barclays Capital is hírbe került, mint a szigorodó pénzügyi szabályozás egyik lehetséges nagy vesztese. Tegnap ugyanis több elemzés is a tőkemegfelelési követelményekben beálló változások banki mérlegekre gyakorolt hatását próbálta felmérni.
A Credit Suisse (CS) szerint a brit bankoknak radikálisan, legalább 530 milliárd fonttal kell csökkenteni a mérlegüket ahhoz, hogy teljesíteni tudják a szigorodó tőke- és likviditásmegfelelési szabályokat. Ehhez akár 750 milliárd fontnyi friss forrásra is szüksége lehet a pénzügyi szektor szereplőinek. A CS szerint a következő három-négy évben felgyorsulhat a banki mérlegek struktúrájának átalakítása, ráadásul a zsugorításnak rövid távon még romboló hatása is lehet a banki eszközminőségre, ha például az eredmény soron várható 10–25 százalékos kamatbevétel-kiesést szenvednének el.
Paul Myners, a brit kincstár feje pedig ironikusan éppen erre a hétre időzítette véleményét, miszerint a bajba jutott hitelintézeteknek úgy kellene viselkedniük, mint amelyeknek még van veszítenivalójuk. Myners szerint a bankok közül sokan nem tanulták meg a leckét a pénzügyi válság kapcsán, ráadásul a kormányzat azokat is kimentette, amelyek magát a válságot okozták. GT