BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Még inkább felügyelt felügyelet?

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Ma még nem lehet tudni, hogy – a néhány hét múlva megtartandó országgyűlési választások eredményeként – a következő négy évben ki irányítja az országot, milyen kormány alakul, de abban mindenki egyetért, hatalmas munkára vállalkozik. Sorozatunkban fontos gazdasági területek, ágazatok helyzetét térképezzük fel, s szakértők segítségével arra keressük a választ, mik lesznek a legfontosabb és legsürgetőbb feladatai az új parlamentnek, kabinetnek. Mai témánk a pénzügyi felügyelet.

A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) működésének hatékonyabbá tételével elvben nem sokat kellene foglalkoznia az új kormánynak, hiszen a pénzügyi/gazdasági válság már cselekvésre kényszerítette a Bajnai-kabinetet is. Az átalakítás szükségességét ráadásul több egyedi ügy is világossá tette, ezekkel kapcsolatban – igaz, szakmai szempontból nem mindig megalapozott – kritikák érték a PSZÁF fellépését is. (például a MÁV Általános Biztosító Egyesület bedőlése, ingatlanalapok.)
A felügyelet működésével kapcsolatban több kifogás is megfogalmazódott 2009 elején. Így például, hogy nincs meg a kellő összhang a főigazgató és a felügyeleti tanács között, illetve nem határolódnak el kellőképpen a kettős irányítás közötti feladatok. A pénzügyi szolgáltatókkal szemben még inkább feltüzelődött politikusok gyakran felrótták a PSZÁF-nak, a milliárdos nyereségű bankok kihágásait néhány millió forintos bírságokkal ellentételezi, illetve nem figyelmeztetett kellő hangsúllyal a lakossági devizahitelezés dominanciájának a veszélyeire. Az átalakítás igényét emellett erősítették a külföldi fejlemények: nem nagyon lehetett ugyanis olyan államot találni, amely ne alakított volna valamelyest a felügyelés rendszerén,
vagyis nemzetközi nyomás is felfedezhető az okok között. A PSZÁF a nyár elején néhány ügy miatt ismét a figyelem középpontjába került. Az egyik, hogy egyre több forrásból lehetett hallani, a kabinet elégedetlen a működésével, és annak átalakítására készül. Az intézmény és a kabinet közötti viszonynak az a törvényjavaslat sem tett jót, amely lehetővé tette volna a felügyelet bevételeinek elvonását. Ez ellen a PSZÁF szokatlan vehemenciával tiltakozott: közleményt adott ki, amely szerint „amennyiben a parlament elfogadja a felügyeleti díjak elvonhatóságát célzó törvényjavaslatot, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke a köztársasági elnökhöz, szükség esetén pedig az Alkotmánybírósághoz fordul a döntés megsemmisítéséért”.
Ezek az ütközések oda vezettek, hogy Farkas István, a felügyeleti tanács elnöke június közepén benyújtotta lemondását, amelyet a kormányfő elfogadott, tudatva azt, hogy a felügyelet hatékonyabb működéséhez elkerülhetetlen az átalakítás, és ehhez új vezető kell. Az elnök utódjául az Allianz Banktól viszonylag frissiben távozott Farkas Ádámot nevezték ki. A szervezeti tábla átalakításához szükséges törvénymódosítások végül ez év január elsejével léptek életbe, és határozott változásokat hoztak. A legfontosabb, hogy a korábbi felügyeleti tanács (FT) megszűnt, a felügyeletet elnök irányítja két alelnök mellett, akik közül az egyik feladata a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása. A felügyelet munkáját a pénzügyi stabilitási tanács segíti, amelynek tagja a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter (vagyis a pénzügyi tárca vezetője), a felügyelet elnöke és a Magyar Nemzeti Bank elnöke: e szervezet létrehozásának a célja az volt, hogy a korábbinál hatékonyabb legyen az együttműködés az érintett szervezetek között. A felügyeleti tanács tagjainak megbízatása, s közszolgálati jogviszonya – az elnököt kivéve – a hatálybalépéssel megszűnt, és ugyanez volt a helyzet a főigazgatóval és helyetteseivel is. Nagyarányú leépítések ezzel együtt nem történtek, ám laposabb lett a szervezet: a korábbinál 60 százalékkal kevesebb vezető beosztás maradt.
További, szintén nem elhanyagolható változást jelent, hogy a PSZÁF a korábbinál jóval határozottabban léphet fel a játékszabályokat megszegő piaci szereplőkkel szemben: a fogyasztóvédelmi bírságok felső határa kétmilliárd forintra emelkedett, és az intézmények mellett szankcionálhatóvá váltak a vezetők is.
„Az utóbbi időszakban meghozott, a PSZÁF működési jogosítványait és hatáskörét bővítő intézkedéseken kívül három fontos területen még mindenképpen szükséges lenne finomítani a felügyelet eszköztárán és gyakorlatán” – véli Róna Péter. A közgazdász mindenekelőtt a PSZÁF és az MNB együttműködését hiányolja; úgy véli, jelentős az a hézag, amely az egyedi bankok fölötti és a rendszer fölötti felügyelet között húzódik. Igaz, hónapokkal ezelőtt megalakult a pénzügyi stabilitási tanács, amelynek a felügyeleti elnök és az MNB elnöke mellett a pénzügyminiszter is a tagja, ám a tesület tevékenységéről alig lehet tudni valamit. A felügyeleti feladattal ellátott intézményeknek pedig az lenne a dolguk, hogy szemmel tartsák a pénzügyi szektort, vajon mennyire szolgálja a nemzetgazdaság érdekeit. A gazdasági növekedés megindulásához nélkülözhetetlen banki hitelezés azonban, bár a válság hullámai már csillapodtak, nem akar igazán beindulni. És ez a rendszer fölötti felügyeleti szerepet ellátó MNB feladata lenne, de a központi bank ennek érdekében nem tesz semmit – fogalmaz a szakember. A PSZÁF-nak pedig nincs eszköze arra, hogy ezen a helyzeten változtasson. Róna szerint mindenképpen polgárjogi és büntetőjogi hatáskört kellene adni a felügyeletnek, ahogyan az például az Egyesült Államokban vagy Franciaországban gyakorlat. Jelenleg ugyanis ha valaki panaszával itthon a PSZÁF-hoz fordul, azon túl, hogy közlik vele, igaza van, és az adott pénzügyi intézményt megbírságolják, semmi sem történik. A sértett ügyfélnek saját hatáskörben kell perelnie a bankot, biztosítót vagy éppen nyugdíjpénztárat. Aztán legfeljebb évek múltán kiderül az igaza, és talán még kártérítést is kap. Végül harmadik javaslatként felveti egy PSZÁF és a felügyelt intézmények közötti folyamatos online kapcsolattartás szükségességét. Szerinte ily módon naprakészen figyelemmel lehetne kísérni a könyvelésben, a mérlegtételekben bekövetkező változásokat, megelőzve az esetleges visszaéléseket, amelyekre lehet, hogy csak egy helyszíni ellenőrzés során derülne fény.
Kérdés persze, az új kabinet egyáltalán együtt kíván-e élni a jelenlegi, néhány hónapja működő új struktúrával. A borítékolható ellenzéki győzelem után ugyanis egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a jelenlegi, a korábbinál szorosabb együttműködésen túl szervezeti szempontból is összefonódik majd a PSZÁF és az MNB, és a két intézmény vezetésében is elképzelhető változás.


Főbb változások (2010 januárjától)

- A kettős irányítás megszüntetése

- Laposabb szervezeti struktúra

- A fogyasztóvédelem erősítése

- A bírságolási értékhatár növelése




- Laposabb szervezeti struktúra

- A fogyasztóvédelem erősítése

- A bírságolási értékhatár növelése

További átalakítások (szakértők szerint, az új kormány munkába állását követően)

- Jobb együttműködés az MNB-vel

- Polgár- és büntetőjogi hatáskör

- Online kapcsolat a felügyelt intézményekkel

Még inkább felügyelt felügyelet? -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.