Világgazdaság Online

A héten kihelyezi első hiteleit Magyarországon a „szegények bankja” – tudta meg a Világgazdaság. Két és fél év alatt 400 millió forint kölcsönt helyeznének ki e kísérleti program keretében. A Raiffeisen Bank által nyújtott hitelből mintegy négyszáz vállalkozás indulhat el. Egyenként 300 ezer és egymillió forint közötti összeget kapnak, mégpedig jogi és pénzügyi fedezet nélkül, bizalmi alapon. A program sikerének a feltétele, hogy a kihelyezett hitelekből induló vállalkozások valóban nyereségesek legyenek, ugyanis a kölcsönt ebből kell visszafizetni.

A kísérletnek választ kell adnia arra, hogy a mélyszegénységben és sok esetben szegregált körülmények között élő, elsősorban roma emberek vállalkozóvá válhatnak-e ezen az úton úgy, hogy a munkanélküliségből, a feketegazdaságból, a kirekesztettségből kikecmeregve adózó állampolgárként hosszú távon javuljanak anyagi körülményeik, ezáltal pedig önbecsülésük, szélesebb értelemben vett életminőségük.

A projektet a Polgár Alapítvány az Esélyekért nevű szervezet kezdeményezésére civilek dolgozták ki társadalmi munkában. Sok szakértő magánemberként és nemzetközi cégek pro bono segítették a megvalósulást. 2009 novemberében létrejött a társadalom perifériájára szorult embereken segíteni hivatott Kiútprogram Mikrohitel Közvetítő Nonprofit Közhasznú Zrt. A konstrukcióval szándékaik szerint megteremtik az öngondoskodóvá válás lehetőségét. Ezt a célt szolgálja az is, hogy további segítséget nyújtanak majd az így induló vállalkozásoknak, beleértve a hitel hatékony felhasználásához szükséges ismeretek átadását és a vállalkozások alapításának, illetve üzemeltetésének folyamatos támogatását – tudtuk meg Polgár Andrástól, a társaság egyik alapítójától.

Konkrétan: a zrt. alkalmazásában lévő terepmunkások támogatják a potenciális vállalkozókat, akik önkéntes és önszerveződő módon ötfős csoportokat alkotnak. A terepmunkások többek között segítenek az üzleti terv kialakításában, igyekeznek megoldani a vállalkozás beindítása során felmerülő problémákat, s ezen túlmenően – ha szükséges – a Kiútprogram Zrt. finanszírozza a szükséges iskoláztatást is. A terepmunkások diplomás emberek, akiket már a szervezet képzett ki a feladatra gyakorlati szakemberek, tudósok, kutatók segítségével.

A leendő vállalkozókból álló csoport minden tagjának rendelkeznie kell a többiek által is elfogadott üzleti tervvel.

Első lépésben két csoporttag kap hitelt, s amikor ők megkezdik a törlesztést, akkor – egyesével – a többi résztvevő is hozzájut a szükséges kölcsönhöz.
A hitel nem cél, hanem eszköz, amely eddig a „megcélzott” társadalmi csoportnak (a kísérleti szakaszban szándék szerint elsősorban szegregált telepeken élő roma emberek) nem állt rendelkezésére – szögezi le a szakember. A kereskedelmi bankok nem nyújtanak fedezet nélkül hiteleket, főképp azoknak nem, akik munkanélküliek és segélyekből élnek. Egy sok tekintetben hasonló program bangladesi atyja, Muhammed Yunus megfogalmazásával élve: a szegények bankja jogi és pénzügyi fedezet nélkül ad hitelt, és a bizalmon alapul. A Grameen elnevezésű program tapasztalataiból a magyarországi pilot több elemet is megpróbál hasznosítani, de a bangladesitől gyökeresen eltérő szociális ellátórendszer miatt – amelynek működését a cigánysággal szembeni előítéletekből fakadó számos egyéb probléma is nehezíti – jelentősek a különbségek – mutatott rá Polgár András.

A program keretében ezeket az akadályokat a Kiútprogram Zrt.-n keresztül az alapítók úgy próbálják elhárítani, hogy saját forrásaikból (amely források részben civil adományok, részben az Európai Unió pályázatán nyert 1,4 millió euró, kiegészítve a költségvetés erre a célra szánt összegével) finanszírozzák meg az egyébként állami kötelezettségeket.