Világgazdaság Online

Fontos mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió a pénzügyi válságok megelőzése érdekében azzal, hogy létrehozza a közös pénzügyi felügyeleteket. Az EU pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztosa, Michel Barnier múlt csütörtökön jelentette be: kész a megállapodás, amely alapján megkezdheti a munkáját az új hatóság, amely mind a 27 tagállam pénzügyi intézményeit felügyeli majd. Az uniós minisztereknek és az Európai Parlamentnek persze még rá kell bólintani a javaslatra, de ez várhatóan ebben a hónapban megtörténik, így semmi akadálya nem lesz annak, hogy jövő év januárjában startolhasson a szuperfelügyelet – három helyszínen.
A tervek szerint a bankokat felügyelő hatóság Londonban működik majd, a tőkepiacokért felelős intézmény székhelye Párizs, a biztosítói szuperfelügyelet hadiszállása pedig Frankfurt lesz. Létrejön emellett csúcsszervként egy a makrogazdasági rendszerkockázatokat vizsgáló tanács is, amelynek vezetője az Európai Központi Bank (EKB) mindenkori elnöke lenne, ő most Jean-Claude Trichet . Ez a tanács az egyes eszközök piacán kialakuló lufikat, illetve a pénzügyi rendszer kockázatait keresi majd. Az EKB támogatja ezt az elképzelést, de a monetáris tanács egyik tagja, José Manuel González-Páramo a New York Timesban arra hívta fel a figyelmet, hogy a jegybankoknak meg kell őrizniük a függetlenségüket akkor is, ha bevonják őket a bankok felügyeletébe. Ha szükséges, akár népszerűtlen döntéseket, például a hitelezés korlátozását is elő kell írniuk, ami fokozott politikai nyomás alá helyezheti az intézményeket.
Szakértők szerint az, hogy Londonba kerül a bankokért felelős szuperhatóság, egyúttal az ottani felügyeleti rendszer elismerését is jelenti. A brit pénzügyminiszter is pozitívan értékelte ezt a fejleményt, ami nem csoda, hiszen a britek már hosszú ideje kritizálják az európai pénzügyi felügyeletek működését. A három hatóság egyébként 50-70 fős gárdával kezdi meg a működését, s három év alatt várhatóan 90-110 fősre duzzad. A felügyeletek jogosítványai lehetővé teszik majd, hogy megvizsgálják a különféle pénzügyi szolgáltatásokat, s ha úgy adódik, átmenetileg akár be is tilthatnak egyes rizikós termékeket. Emellett képesek lesznek beavatkozni a tagállamok közötti vitákba is, ha például valamilyen határon átnyúló pénzügyi szolgáltatásról van szó.
A tőkepiacokat felügyelő párizsi hatóság is felfüggeszthet átmenetileg bizonyos tranzakciókat, amelyek veszélyeztethetik az unió gazdaságát vagy fogyasztóit, ám valószínűleg nem lesz hatásköre olyan termékekre, amelyeket korábban nem szabályoztak, így támadhatnak rések a pajzson. Az uniós hivatalnokok egyébként szeretnék, ha a shorteladásokra vonatkozó szabályozás is bekerülne az új rendszerbe, hogy elejét vegyék az ez év májusihoz hasonló eseményeknek, amikor is Németország egyoldalúan betiltotta a rövidre eladás egyes formáit. Újdonság, hogy a tőkepiacokat felügyelő hatóság a hitelminősítő cégeket is vizsgálhatja majd. Ehhez persze megfelelő forrásokat is kell biztosítani a számára, a mostani előterjesztések alapján azonban meglehetősen korlátozott lesz a szervezetek büdzséje – figyelmeztetett a Bloombergnek nyilatkozó Karel Lannoo, a brüszszeli európai politikai tudományos központ vezetője.
Más gondok is lehetnek a szuperfelügyelettel. A New York Times például arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a lépés nem szünteti meg a vitát az egyes tagállamok között arról, hogyan irányítsák saját gazdaságukat, és nem lesz könnyű a potenciálisan veszélyes szolgáltatásokra kivetett átmeneti tilalmak elfogadtatása sem. A kormányok azzal érvelhetnek, hogy bizonyos döntések sérthetik fiskális politikájuk függetlenségét, például adóemelésre kényszeríthetik őket annak érdekében, hogy megmentsék bankjaikat. Ezek a kérdések még minden bizonnyal előkerülnek majd a miniszteri vitákon is, bár az Európai Bizottság azt hangoztatta, hasonló lépéseket legfeljebb nagyon extrém helyzetben írnának elő a tagállamok számára. VG