Szünet az ingatlanalapoknál

Tőkekivonás. Tíz napon át nem lehet sem betenni, sem kivenni a pénzt a hazai ingatlanalapokból – erről határozott a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) pénteken. A hatóság összesen 29 hazai ingatlanalapot vagy ingatlanalapok alapja konstrukciót függesztett föl, egyebek között az OTP, az Erste, a Raiffeisen, a CIB és az MKB ilyen jellegű befektetési termékeire is vonatkozik a tiltás. Az intézkedés célja, hogy a felfüggesztés időtartama alatt az érintett intézmények a megtakarítók befektetéseinek védelme érdekében a befektetési jegyek tulajdonosait tájékoztassák az ingatlanalapokba és az ingatlanalapok alapjaiba történő befektetések természetéről, értékük várható alakulásáról, kockázataikról, ezzel is segítve a megalapozott befektetési döntéseket – közölte a PSZÁF.

A hazai ingatlanalapok már hosszabb ideje szenvednek a tőkekivonástól. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint összvagyonuk ez év februárjában volt a csúcson, amikor az ilyen jellegű befektetési alapok összesen 591,5 milliárd forintot kezeltek. Március óta viszont folyamatosan veszik ki belőlük a pénzt, azóta a Bamosz által nyilvántartott 26 érintett alap szeptember végéig összesen 77,1 milliárd forintot veszített az ügyfelek hűtlensége miatt. Így a hozamok ellenére is szeptember végére az ingatlanalapok összvagyona 547 milliárd forintra süllyedt.

A tendencia októberben gyorsult rekordüteműre. A MoneyMoon pénzügyi tanácsadó 18 ingatlanalapot vizsgál, és a cég adatai szerint ezekből a hónap során 98,4 milliárd forintnyi tőkét vontak ki. A legnagyobb vesztes az OTP Ingatlanbefektetési Alapja lett, amelyből 33,8 milliárd forintot vittek el, a második legnagyobb mértékű, 21,9 milliárd forintos tőkekivonást az Erste Nyíltvégű Ingatlanbefektetési Alapja szenvedte el, a harmadik helyezett Raiffeisen Ingatlan Alapból 18,2 milliárd forintot vettek ki a hónapban, vagyis a három nominálisan legnagyobb veszteséget elkönyvelő alap vagyona 15-25 százalékát veszítette el. Arányaiban véve azonban akadtak olyan alapok is, amelyeket még ennél is nagyobb veszteség ért. A CIB Ingatlan Alapok Alapjából például a vagyon egyharmadát vették ki.

A tőkevesztés ellenére az Erste például kijelentette, tudomásul veszi, de saját alapjait illetően szükségtelennek és indokolatlannak tartja a PSZÁF intézkedését. A Bamosz szerint – bár előfordulhat, hogy az ingatlanalapok egyike-másika átmenetileg fizetésképtelenné válhat – hosszú távon biztonságban van az ügyfelek pénze. Az ingatlanalapokat azért érinti érzékenyen a hirtelen jött nagymértékű tőkevesztés, mivel vagyonuk jelentős része ingatlanokban fekszik, így kevésbé likvidek. Ha a befektetők tömegesen akarnak kiszállni belőlük, előfordulhat, hogy az alapkezelőknek gyorsan és áron alul kell értékesíteniük az ingatlanportfólió egy részét, és ezzel sértheti a többi befektető érdekét. VG