Világgazdaság Online

Simor András kiemelte: amennyiben a kockázatok nőnek, további kamatemelésre kerülhet sor, a jegybank jelenlegi prognózisa szerint 2012-ben 5 százalékos, 2013-ban 2,6 százalékos éves átlagos infláció alakul majd ki. Jövőre 0,1 százalékos, 2013-ban 1,6 százalékos GDP-arányos gazdasági növekedést vár a jegybank. Az alappálya szerint az MNB az elkövetkező negyedévben "némileg tovább szigorítja" a monetáris kondíciókat.

Három kockázati pályát vázol az előrejelzés: az egyik az EU-adósságválság további mélyülése, a második ennek ellenkezője, a feszült hangulat oldódását vázolja, a harmadik a magyar gazdaság potenciális növekedésének a vártnál alacsonyabb alakulását vetíti elő.

A szeptemberi előrejelzéshez képest romlott az inflációs pálya, ennek fő oka a gyengébb forintárfolyam. A minimálbér emelésének inflációs hatása főként 2013-tól jelentkezik majd a kompenzációk kifutásával. Az indirekt adóemelések kifutásával alacsony inflációs környezet alakul ki. A növekedési kilátások romlásának oka az export gyengülése a nemzetközi környezet hatására, valamint a belső kereslet tartós alacsony szintje. A Bankszövetséggel kötött megállapodás ugyanakkor némileg emeli a fogyasztást és segíthet a kedvezőtlen piaci helyzet javításában - mondta a döntés elemzésekor Simor András.

Az NGM kritikus közleményével kapcsolatos kérdésre válaszolva az MNB elnöke elmondta: aki a közleményt fogalmazta és jóváhagyta, az nincs tisztában a jegybanki függetlenséggel, amellyel összegyeztethetetlen, hogy a kormány az MNB döntését a kormány kritizálja. A dolog pikantériája az, hogy a közleményt 14.01 perckor készítették, miközben a hírügynökségek többsége csak később adott hírt a kamatemelésre. Nem lehet, hogy a kormánytagok hangsúlyozzák a jegybanki függetlenséget, majd mégis ezzel ellentétesen cselekszenek. Ezt nem csak ő, hanem az EU és az IMF is látja - szögezte le Simor.

A jegybank számos eszközt vetett be a likviditás növelése érdekében, de látható, hogy a hitelezés korlátait elsősorban kockázati tényezők, a végtörlesztés és a bankadó miatti költségnövekedés okozzák. A bankszektor hitelezésre fordítható tőkepuffere kezd elfogyni. A devizatartalékok használata eddig "hála Istennek nem merült fel semmilyen beszélgetésben és remélem, nem is fog" - fogalmazott az MNB elnöke.

Simor András leszögezte: nem kommentálja José Manuel Barrosónak Orbán Viktor hoz írt levelét. Ha azonban a jegybanktörvényt a kormány a tervezett sebességgel átnyomja a parlamenten, azzal a kabinet hazardírozik Magyarország hitelességével. Örömmel fogadta az MNB, hogy a gazdasági bizottság ülésén sok kérdésben hasznos módosítást fogadtak el, amelyek az MNB és az EKB több kifogásait orvosolják.

De a legjelentősebb kérdésekben még nem történt előrelépés: ezek a jegybanki alelnökök száma, a Monetáris Tanács tagjainak száma és az alelnökök kinevezésének rendje. Semmi szükség harmadik alelnökre - szögezte le Simor, így nem is érti, hogy a törvényhozó az intézmény vezetőjének megkérdezése nélkül miért feltételezi, hogy harmadik alelnökre lenne szükség. Felmerül, hogy a törvényhozó így befolyásálná a döntéshozatalt. Ugyanez érvényes az alelnököknek a tervezett,  miniszterelnök által történő kijelölésére.

Magán pénzügyeivel kapcsolatban Simor András elmondta: azt várja, hogy minden közszereplőre egyenlő feltételek vonatkozzanak és nem helyes, ha a kormány megpróbál a jegybank elnökének zsebében turkálni, míg a többi képviselővel szemben nem érvényesül ez a szigor.

A jegybanktörvény tárgyalása kapcsán elmondta: kétszer ajánlotta fel kormányülésen, hogy ez ügyben tárgyaljon az MNB és a kabinet, de idáig erre nem került sor.