Világgazdaság Online

Az ok: a jelenlegi magán- és önkéntes nyugdíjpénztári tagok közül mintegy 600 ezren mennek nyugdíjba 2020-ig, és többségük életjáradék formájában veszi majd fel a felgyülemlett pénzt, rendszeres havi kiegészítésként az állami ellátás mellé.

Mind népszerűbb a lakásért életjáradék konstrukció is (a jelenleg a piacon lévő három szolgáltató társasággal mostanáig mintegy négyezren kötöttek szerződést), ami ugyancsak fontos forrása a növekedésnek. A jogosultak többsége ugyanakkor nem érti az életjáradékos konstrukció lényegét, kevés információval rendelkezik a termékekről és a szolgáltatókról, és ez jelentős kockázatot jelent a számára – állapítja meg a felügyelet, amely ezért tájékoztató kampányt indított.

A felügyelet és szakemberek segítségével a Reggel.hu összeszedte, amit az életjáradékról tudni kell:

1. Az elmúlt évtizedekben végbement társadalmi változások eredményeképpen mára szinte teljesen eltűnt a klasszikus, többgenerációs együttélési forma, az emberek mind nagyobb hányadának ezért magának kell időskori megélhetéséről gondoskodnia. Jelenleg a nyugdíjasok legfőbb bevételi forrása az aktív keresők által finanszírozott állami ellátás, ám ez a modell válságban van, ezért a jövő idősei megélhetésüket mind inkább saját megtakarításaikra, vagyonukra lesznek kénytelenek alapozni.

2. A vagyon tehát biztosítékul szolgál arra, hogy birtokosa nyugdíjas korában sem szenvedjen szükséget: ha az állami ellátás nem elég, a megtakarításból kipótolható. Az időskori vagyonfelhasználás két stratégiát követhet: ha a nyugdíjas örökséget kíván maga után hagyni, a megtakarítás kamatait szabad csak felélnie (ehhez persze az kell, hogy kellő tőke álljon a rendelkezésére), ha ennek nem látja szükségét, magát a tőkét is felélheti, annak kamataival együtt.

3. Utóbbi stratégia azonban kockázatos, hiszen a vagyonfelélés üteme túl gyors is lehet, ez esetben pedig bekövetkezhet, hogy a nyugdíjas tőke nélkül marad, jellemzően nagyon idős korára. De nem jó az sem, ha a vagyonfelélés túl lassú, hiszen ez esetben az idős ember után fel nem használt tőke marad hátra, miközben ezzel a pénzzel akár jelentősen is emelhette volna az életszínvonalát.