Világgazdaság Online

A bíróság mindkét esetben megállapította, hogy a versenyhatóságnak volt igaza, amikor úgy döntött, hogy a bank hitelkártyái és folyószámla csomagjainak reklámozása során megtévesztette a fogyasztókat. A bírság tekintetében azonban a GVH-nak mindkét esetben új eljárást kellene lefolytatnia.

Az első per a hitelkártya hirdetések miatt indult. A GVH a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmasnak ítélte az OTP-nek azon tájékoztatásait, melyben a vállalkozás azt állította, hogy "akár 45 napig kamatmentesen használhatja hitelkeretét", "ilyen jellegű költéseit akár 45 napig finanszírozza a bank", "akár 45 napig kamatmentesen, egyébként csak havi 1,2% kamattal". A versenyhatóság álláspontja szerint ezek a kitételek a fogyasztók számára azt a hamis látszatot keltik, hogy lehetőségük van maximum 45 napig kamat nélkül használni hitelkeretüket, s csak a határidő leteltétől kezdődően kell kamatot fizetniük a felvett hitel után. Csakhogy az OTP tájékoztatásaival ellentétben a kamatmentesség feltételtől függ, mégpedig attól, hogy a fogyasztó a rendelkezésére álló meghatározott határidőn belül megfizeti-e a hitelkeretét terhelő összes tartozását (azaz vásárlások, készpénz felvételek, kamatok, költségek és díjak együttes összegét). A GVH az OTP-t jogsértő magatartásáért 100 millió forint versenyfelügyeleti bírsággal sújtotta. A GVH döntése miatt a bank bírósághoz fordult. A Fővárosi Bíróság első fokon eljárva helyben hagyta a versenyhatóság határozatát. A per másodfokon folytatódott. Jogerős döntésében a Fővárosi Ítélőtábla úgy határozott, hogy a bank valóban megtévesztette a fogyasztókat, ám mivel a bírság alapjául szolgáló marketingköltség nem állapítható meg az ügy irataiból, ezért a bírság tekintetében a GVH-nak új eljárást kell lefolytatnia.

A másik pert ugyancsak egy fogyasztók megtévesztésért hozott elmarasztaló versenyhivatali határozat miatt indította az OTP. A GVH amiatt indított eljárást, mert a pénzintézet 2007. március 26-tól 2007. április 27-ig „akár 8,5 százalék”, 2007. július 16-tól augusztus 17-ig tartó kommunikációs kampányban pedig "akár 8 százalék" kamat ígéretével népszerűsítette lekötési konstrukcióit. A vizsgálat megállapította, hogy az OTP által adott egyes tájékoztatások alkalmasak voltak a fogyasztók megtévesztésére. Az OTP ugyanis nem minden esetben adott megfelelő tájékoztatást arról, hogy a két hónapos, akciós forint alapú lekötési konstrukcióban a meghirdetett kamat csak úgy érhető el az ügyfél számára, ha megtakarítása meghaladja a 2007. március 22-i illetve 2007. július 13-i egyenlegét. További feltétel volt, hogy az új megtakarítás legalább 5 millió forint legyen. A jogsértések miatt az OTP Banknak 132 millió forint bírságot kellett fizetnie. A pénzintézet ebben az esetben is bírósághoz fordult jogorvoslatért. Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság a GVH döntésével egyetértett, ám a bírság összegét illetően új eljárásra kötelezte a hatóságot