BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

80 éves ápoló is dolgozik

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Miután a kényszernyugdíjazás alól már felmentést kaptak az egészségügyiek, várhatóan a „munka vagy nyugdíj” választási kötelezettsége sem fogja őket a többi közalkalmazotthoz hasonlóan érinteni. Egész szakmák, intézmények válnának működésképtelenné, ha orvosok és ápolók ezrei esnének ki a rendszerből

A 35 ezer praktizáló orvos több mint negyede már nyugdíjas korú, 42 százalékuk pedig tíz éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt az egészségbiztosító humánerőforrás-monitoring szerint. A nyers adatokat nézve akár az egész ágazat „padlóra kerülhetne” – ahogyan korábban Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) elnöke nyilatkozott a VG-nek –, ha az idős orvosok kiesnének a rendszerből.

Márpedig a parlament a hét elején hozott törvényt arról, hogy a jövő év közepétől a dolgozónak választania kell a nyugdíj és a munka között.
A rendelkezésre álló adatokból azonban nem derül ki, hogy a nyugdíjas korú orvosok közül mennyien dolgoznak nyugdíj mellett, vagyis veszik fel havonta a járadékukat és a fizetésüket is. Márpedig ez az a szám, amelyik megmutatná, hány orvosnak kellene lemondania fél év múlva egyik vagy másik jövedelméről.

A jogszabály ugyanakkor kizárólag a közalkalmazottakra vonatkozik, viszont az egészségügyben többféle foglalkoztatási forma létezik. A háziorvosok döntő többsége például vállalkozóként dolgozik, és ez a jellemző a kórházi hiányszakmák művelőire is. Nem érinti a jogszabály a gazdasági társasági formában működő egészségügyi intézmények dolgozóit sem, mert ők a Munka törvénykönyvének hatálya alá tartoznak.

„Nem eszik olyan forrón a kását” – nyugtatta a kedélyeket Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki főként abban bízik, hogy a jövő év közepéig tető alá hozzák a már rég óta tervbe vett kórháztörvényt, amely megteremtené a szellemi szabadfoglalkozású orvoslás lehetőségét.
Papp Magor azt hangsúlyozta: mindenkinek az az érdeke, hogy a még szellemileg és fizikailag is aktív, nagy tapasztalattal rendelkező orvosok addig dolgozhassanak, ameddig szükség van rájuk. A Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint könnyen megesehet, hogy utánpótlás hiányában bizonyos szakmák, illetve szakrendelők, kórházak működésképtelenné válnának. „Olyan megoldást kell találni, hogy ne kelljen jelentős-hátrányt elszenvedniük azoknak, akik több évtizede gyógyítanak – vélekedett Papp Magor.

A kormányfő is erre utalhatott, amikor az Idősügyi Tanács keddi ülésén kilátásba helyezte: bár a kettős juttatást az egészségügyben is megtiltják, az utánpótlás hiánya miatt a fizetésüket olyan szintre emelik, hogy ne keressenek kevesebbet, mint amikor két forrásból volt jövedelmük.

A miniszterelnök arról nem beszélt, milyen megoldást látnak az egészségügyi szakdolgozók esetében, akik közül mintegy 3,5 ezren nyugdíjas közalkalmazottként dolgoznak. Sőt, vannak 75, 80, sőt 85 éves, aktívan dolgozó ápolók, asszisztensek is. Ha ők a nyugdíjat kénytelenek választani, lehetlen lesz a pótlásuk – állítja Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Különösen a Közép-Magyarországi régióban, Pest megyében és Budapesten súlyos a helyzet, ahol a legtöbb egészségügyi intézmény található.

Havi átlag ötezer forintos emelés

A nyugdíjak reálértékének megőrzése érdekében 2013. január 1-jétől 5,2 százalékkal emelkedik azok ellátása, akiknek 2012. december 31. előtt öregségi nyugdíjat, hozzátartozói ellátást, korhatár előtti ellátást, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást, baleseti járadékot állapítottak meg.

Az intézkedés több mint 2,8 millió embert érint. Az emelés átlagos összege havi ötezer forint.

Az intézkedés a megváltozott munkaképességűek ellátásaiban részesülőket, valamint azokat érinti, akik korábban rendszeres szociális járadékosként nem kaptak emelést. Növekszik az ellátása azoknak a nőknek is, akik negyven munkában töltött év után vonultak nyugdíjba. Számuk 2012 végére várhatóan meghaladja a 90 ezret – jelezte közleményben az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Az intézkedés több mint 2,8 millió embert érint. Az emelés átlagos összege havi ötezer forint.

Az intézkedés a megváltozott munkaképességűek ellátásaiban részesülőket, valamint azokat érinti, akik korábban rendszeres szociális járadékosként nem kaptak emelést. Növekszik az ellátása azoknak a nőknek is, akik negyven munkában töltött év után vonultak nyugdíjba. Számuk 2012 végére várhatóan meghaladja a 90 ezret – jelezte közleményben az Emberi Erőforrások Minisztériuma. -->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.