Világgazdaság Online

Az egészségügyi szolgáltatók a túlélésért küzdenek, tartozásaik miatt kiélezett a helyzetük a beszállítókkal. A múlt év harmadik negyedéhez képest az idei hasonló időszakban 10 milliárd forinttal kevesebbet kaptak az OEP-től, ennek következtében 35 intézménynél 100–650 millió, 37 intézménynél pedig 30–100 millió forintos volt a bevételkiesés. Ráadásul az ágazatot súlyosan érintette az infláció. Mindezek hatására a kórházi adósságállomány 60 milliárd forintot meghaladó összeget tesz ki.
Ezért is kezdeményezték az ágazat szakmai szervezetei a tárgyalásokat a kormánnyal. Ugyanis a megnyilvánulásokból úgy tűnt, a kormány szerint nem is olyan nagy a baj. Sőt, elhangzottak olyan kijelentések is, hogy az adósság mögött az intézmények túlpörgetett teljesítménye áll, s az is, hogy ha baj van, ott van az önkormányzatok fenntartói felelőssége. Így indokolatlanok a többletforrásigények, annál is inkább, mert változatlanul pazarló a rendszer.

A kormánnyal kötött megállapodást lehet bírálni, ám az intézmények többsége azzal egyetértett. Annál inkább, mert tetemes adósságot cipelnek. A többletpénz tűzoltás. Októberben 4,5 milliárd forintot utalt át az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az intézményeknek. Decemberben további 6 milliárdra számíthatnak, jó lenne, ha azt a hónap elején eljuttatnák hozzájuk.
A kórházszövetség azonban hangsúlyozta: nem megfelelő a gyógyítás finanszírozása, az OEP-től kapott pénz nem fedezi annak valós költségeit. Gond az is, hogy az új gyógyító eljárások befogadását nem előzik meg azok működését garantáló elemzések. Az sem tagadható, hogy jelentős forráskivonás történt a rendszerből, nincs inflációkövetés, hiányzik az emberi erőforrás, annak nem a szükségletek szerinti a megoszlása, és helyenként valóban pazarló a rendszer.
Az egészségügyben meglévő orvoshiánnyal nem lehet vitatkozni. A Magyar Kórházszövetség korábbi felmérése során az derült ki, 1500-2000 szakorvos hiányzik a fekvőbeteg-intézményekből, s nagyok a területi különbségek. Ugyan a kormányzat megpróbálta a mobilitás programmal segíteni az orvosok mozgását, sikertelenül. Ebben közrejátszhat a hazai röghözkötöttség. Súlyosbítja a helyzetet az idősödő orvoskar, s az, hogy a fiatal rezidensek mintegy hatvan százaléka a külföldi munkavállaláson gondolkodik. Ez derült ki a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Intézetének közelmúltban végzett felméréséből.
Ennek következményei negatívan befolyásolják az ellátást, nő a betegek elégedetlensége, ám azt nem lehet a kórházakra és rendelőkre hárítani.
A gondok egyik forrása a teljesítményvolumen-korlát (tvk) bevezetésében keresendő, amely 2004 májusára vezethető vissza. Akkor az előző évi teljesítmények 98 százalékát teljes áron térítette meg a biztosító, a túllépés után csak csökkenő mértékű díjat utalt át. Ám 2006. július 1-jétől megszűnt a tvk-t túllépő teljesítmények elszámolhatósága, s 95 százalékra csökkent a 100 százalékos alapdíjon finanszírozott ellátás. Majd 2007 áprilisában jelentős kórházi kapacitáscsökkentésre került sor, az ágyszám 80 ezerről 71 ezerre apadt, azon belül az aktív betegeket ellátó 60 ezer ágyat 44 ezerre apasztották. A gyógyítási alapdíj maradt a 2006 áprilisában megállapított 146 ezer forint. Pedig az inflációs hatások miatt szükséges és igazolható, reálértéket követő alapdíjnak tavaly 167 ezer forintot meghaladó mértékűnek kellett volna lennie. Ilyen körülmények előzték meg a szakmai szervezetek és a kormány szeptemberben kezdett tárgyalásait. A Magyar Kórházszövetség 25,5 milliárd forintot igényelt 2009 utolsó negyedéve veszteségeinek kompenzálására.
Az elnök kijelentette: a kórházszövetség híve a megalapozott szerkezetátalakításnak, ám soha nem támogatta a megalapozatlan, „érzésen” alapuló kórházbezárásokat, a szükségletekhez igazodó átalakítást sürgeti. Ezt azonban meg kell előznie a működési, kihasználtsági mutatók, hatástanulmányok elkészítésének.
Égető szükség van a fekvőbeteg-intézetek (kapacitás, területi ellátási kötelezettség, egynapos ellátás, járóbetegek szintjén történő) átalakulásának gyorsítására, a betegutak egyértelmű meghatározására, a közpénzből finanszírozható ellátások tételes áttekintésére. Elkerülhetetlen a tulajdonos és a menedzsment felelősségének meghatározása is – jelentette ki az elnök.
A Magyar Kórházszövetség három kérdésre szeretne választ kapni - mondta. Ezek: működtethető-e az egészségügy, ha a struktúra és kapacitás változatlan. Működtethető-e akkor, ha a kötelező szolgáltatási csomag változatlan, s változatlan maradhat-e ilyen körülmények között az ellátás minősége. Ám eddig sem a politikusoktól, sem a kormánytól nem kaptak választ.