A petefészekrák új kezelési lehetőségei

A petefészek-daganat a hatodik leggyakoribb daganattípus és a hetedik leggyakoribb rákhalálozási ok is. Évente közel 230 ezer új esetet diagnosztizálnak, és 140 ezren vesztik az életüket világszerte. A Magyar Nemzeti Rákregiszter 2009-es adatai alapján 1331 új petefészek-daganatot kórisméztek hazánkban, évente több mint 600 nő hal meg ebben a betegségben.

Minél hamarabb fedezik fel és kezdik kezelni a petefészek-daganatot, annál nagyobb a gyógyulás esélye. Az elsődleges kezelés a daganat lehetőség szerinti kiterjedt sebészi eltávolítása, ezt követően pedig a rákellenes gyógyszerek kombinációban történő alkalmazása (citosztatikus kemoterápia).

A klinikai vizsgálatok során felfigyeltek arra, hogy a petefészek daganatos elváltozása szoros összefüggést mutat egy VEGF (vascular endothelial growth factor) nevű növekedési faktor magas koncentrációban való megjelenésével. Ennek a fehérjének (VEGF) a nagy koncentrációjú jelenléte korrelál a betegség rosszabbodásával, a petefészekrák egyik tünetének, a hasi folyadékgyülemnek a kifejlődésével és a betegség rosszabb kimenetelével. Ezek alapján egyértelművé vált, hogy érdemes ebben a kórformában is kipróbálni a speciálisan az érintett fehérjét (VEGF) célzó biológiai terápiát.

Az elmúlt időszakban három, összesen több mint 3800 hölgy bevonásával végzett klinikai vizsgálat eredményei alapján kiderült, hogy az érújdonképződés-gátló gyógyszer hagyományos kemoterápiához való hozzáadása szignifikánsan megnöveli a betegség rosszabbodásáig eltelt időt. Az első vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a diagnózis után megkezdett hagyományos kemoterápiához adott célzott kezelés több mint egyharmadával (36 százalék) csökkenti a betegség progressziójának és a halálozásnak a kockázatát az előrehaladott petefészek-daganatban szenvedő betegek esetében. A vizsgálatok során észlelt nemkívánatos mellékhatások megegyeztek a már korábbi vizsgálatok során tapasztaltakkal. A második vizsgálat, melybe korai, nagy kockázatú és előrehaladott stádiumú petefészek-daganatban szenvedő betegeket vontak be, egyértelműen alátámasztotta az alapvizsgálatban igazolt hatásossági és biztonságossági eredményeket. A standard kemoterápiával kombinált érújdonképződés-gátló gyógyszer jelentősen, 31 százalékkal növelte a progressziómentes túlélés kockázatát.

Az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság 2011 júniusában Chicagóban megrendezett kongresszusán publikálták az érképződésgátló gyógyszer platinaalapú kemoterápiával való kombinációjával történt újabb kedvező klinikai vizsgálati eredményeket a kiújuló petefészek-daganattal rendelkező betegek körében.

Ebbe a fázis III, randomizált, multicentrikus vizsgálatba platinakezelésre már korábban érzékenyen reagáló, kiújuló petefészek-daganatos betegeket vontak be. Az elsődleges elemzés szerint a progressziómentes túlélés kockázata jelentős mértékben, 62 százalékkal növekedett ebben az érképződést gátló kezelést kapó betegcsoportban, továbbá az átlagos túlélés is javuló tendenciát mutatott. A vizsgálatok során új,

a biztonságos használattal kapcsolatos intelmeket nem állapítottak meg, a nemkívánatos

mellékhatások pedig megegyeztek a már korábban tapasztaltakkal.

A daganatos elváltozások kifejlődése során az erek ahhoz kellenek, hogy a daganat növekedéséhez tápanyagot és oxigént szállítsanak a daganatba. A növekedéshez az új erek képződése elengedhetetlen. Ha a daganat elér egy bizonyos nagyságot (körülbelül egy színes gombostűfejnyi méretet), már fokozott oxigén- és tápanyagigénye miatt úgynevezett érnövekedési anyagokat termel, mely a daganat környezetében lévő ereket arra készteti, hogy új erek képződésével javítsák a daganat érellátását. A környező erek felszínén lévő antennák vagy más néven receptorok fogják be a daganat által termelt faktorok jeleit, melynek hatására az erek oldalágakat képeznek. A daganat érellátásának megszüntetésével a daganat tápanyag hiányában „éhezik”, majd sorvadni kezd, így a növekedése saját erek nélkül megáll.

Az érújdonképződés-gátló kezelés (célzott terápia) egyedi hatásmechanizmusa: a kemoterápia nemcsak a daganatos osztódó sejtekre hat, hanem a szervezet egyéb gyorsan osztódó sejtjeit is károsítja. Ezzel szemben a célzott biológiai terápiák csak a daganatos sejteken fejtik ki a hatásukat. Az érképződést gátló célzott kezelés döntően a daganatok érellátását gátolja, és így csökkenti a daganat méretét, biztosítva a betegség rosszabbodásáig eltelt időszaknak a meghosszabbítását, illetve egyes daganatoknál a hosszabb teljes túlélést. Az érképződésgátló kezelés egy korszerű, célzott onkológiai terápiát tesz lehetővé.