Világgazdaság Online

„Komplex feladat az egészségügyi intézmények állami tulajdonba vétele: mind az intézményekkel, mind a szakmákkal párbeszédre törekszünk. A cél az, hogy ne térképek felett húzogassuk a tankokat – jelentette ki Szócska Miklós a Világgazdaság egészségügyi konferenciáján. Az egészségügyért felelős államtitkár hozzátette: az átvétellel párhuzamosan az adósságállományt is átvállalja az állam.

A konferencia részletes programját megtekintheti itt

Ennek pontos kezelési folyamatáról még zajlik az egyeztetés, de középtávú adósságkezelés lesz – közölte Szócska. Megerősítette: a jövőben a miniszter lesz a kórházigazgatók kinevezője, ám semmiféle boszorkányüldözésre nem kell számítani. Ennek ellenére „ahol milliók párolognak el különös indokok nélkül, ott eszközökkel akarunk rendelkezni, akár személyi szintű beavatkozással is” – tette hozzá. Ami az átvétel menetrendjét illeti: a 2011. december 31-i állapot szerint történik, az új rendszer 2012. május 1-jén lép hatályba.

A térséghatárokról szólva az államtitkár kijelentette: részletes matematikai modellt dolgoztak ki, amely követi a közigazgatási határokat, de figyelemmel van a természetes betegutakra is. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: lesz átrendeződés a kapacitások közt, és bizonyos szakmákat központokba fognak gyűjteni. Ha például lesz tüdőtranszplantáció Magyarországon, az egészen biztosan csak egy helyen lesz.

Az államtitkár pozitív fejleménynek nevezte azt, hogy a népegészségügyi termékdíjból idén 2,4 milliárd, jövőre pedig 15 milliárd forintot fordítanak pótlékrendszerre. Azt is elmondta: mozgalmat indít a polgármesterek körében, hogy a háziorvosok által befizetett iparűzési adót visszaforgassák a praxisba. Hozzátette: ha az adórendszerben nem lehet a háziorvosok javára kivételt tenni, akkor egyenként győzi meg a polgármestereket erről.

Ketyeg a bomba, a jövő évben csökken az egészségügyi részesedése a GDP-ből – jelentette ki Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Hozzátette: nem ördögtől való, ha pénzért kivásárolható a várólistára kerülés, ahogyan az más környező országokra is jellemző. Egyértelmű, hogy az egészségipar húzóágazata lehetne a gazdaságnak, de ez az irány nem látható. Fékezni már nem tudunk, személyzet és benzin nélkül nem tudunk repülni – mondta Rácz Jenő az ellátórendszerre utaló metaforával, kiemelve: a személyzet mindent megtesz az úti cél elérése érdekében.

A történet arról szól, hogy ismét nem ül itt a parlamenti bizottság vagy egy parlamenti frakcióvezető, netán kormánytag. Így továbbra is csak eszmecsere folyik a konferencián, a szakma üzenete nem jut el a kormányig – mondta Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Ezer fölötti az emigrációs ráta, Csehországban a legrosszabb pillanatokban is csak ennek a felét mérték. Tény, hogy feledésbe merült: a rendszerváltás óta 2000 milliárd forintot vontak ki a szektorból. Kőbe vésettként kezelik, hogy a közforrások újraelosztása nem lehetséges és nem lehet beszélni arról sem, hogy mi mennyibe kerül. Kivéve, amikor a beszállító közli, hogy többé nem szállít.

Legyen bátorságunk kimondani, hogy mekkora az összeg, amire szükségünk lenne. Az amortizáció el nem ismerése nonszensz, mégsem változtatnak rajta. Mint mondta, ha külföldön elmesélné, mennyi pénz jut itt az ellátásra, nem hogy kiröhögnék, de el is ájulnának. A humánerőt etióp szinten fizetik, teljes a kizsákmányolás, miközben a gyógyítás költségeit a nemzetközi trendek határozzák meg. 100 milliárdból már helyre lehetne hozni az alapellátást, vagyis szinte bagatell összegekre lenne szükség. Ki kell mondani: a jelenlegi rendszer nem alkalmas a konszolidálásra, a kérdés: konzerváljuk és belepusztulunk vagy más megoldás után nézünk? Ez politikai döntés kérdése.

Az egészségügy jelenleg csak a dolgozók lelkiismeretességének köszönhetően működik – szögezte le Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Nem varázsütésszerű orvosbér-emelésre van szükség az orvoselvándorlás megakadályozására. A jelenlegi rezidens ösztöndíjat a fiatal orvosok nem veszik igénybe. Nem az ösztöndíjkeret telt be, hanem a pohár. A hurrákommunikáció megtévesztheti a döntéshozókat a probléma mélységét illetően, de a korfát tekintve egyértelmű, milyen drámai következmények várhatóak. Ha a praxisból nem lehet megélni, az ágazat a diákhitelhez hasonló kerettel sem javíthat a helyzeten, hiszen a praxis árát ki kéne gazdálkodni, de ez jelenleg lehetetlen.

Tegnapig 2 300 letétbe helyezett felmondó nyilatkozat született, a cél az, hogy ők felkeltsék a döntéshozók figyelmet az ágazat megmentésének szükségességére. Felméréseik szerint a külföldre távozott orvosok 83 százaléka hazatérne, ha a magyar egészséügyben megszűnne a hálapénz rendszere és 62 százalékuk mondta ugyanezt, ha idehaza a kezdő szakorvosi bér nettó 300 ezer forintra emelkedne. Változások híján azonban jelenleg csak 7 százalékuk tervezi a hazatérést.

Egészségügyi költségvetés 2012, az OEP előtt álló feladatok - lapozzon