Világgazdaság Online

Becslések szerint 12 ezer tonna, azaz a világ két és fél éves fogyasztására elegendő ópium jelenleg is raktáron van – állapította meg az ENSZ szakosított szervezete (European School Survey Project on Alcohol and other Drugs – ESPAD) a 2010-es jelentésében. A heroin 90 százaléka Afganisztánból származik, ám a lefoglalások csupán 2 százaléka történik ott, miközben Törökországban és Iránban foglalják le az összes heroin felét. Az új szerek és új piacok irányába mozdult el a kábítószer-használat. A drogfogyasztás a fejlett világban stagnál, de a fejlődő országokban nő a kábítószer okozta gond. Megállapította azt is a világszervezet, hogy az amfetamin típusú stimulánsokkal és az orvosi receptre is kapható szerekkel történő visszaélések száma világszerte emelkedik.
Hazánk sem kivétel a drogfogyasztás alól, bár nem tartozunk a súlyosan fertőzött országok közé. Ami aggasztó azonban, hogy már a gyermekek körében is terjednek a tiltott szerek. A 8–10. évfolyamos iskolában tanuló fiúk 23,3, a lányok 19,3 százaléka fogyasztott már valamilyen tiltott drogot – derült ki az ESPAD-vizsgálatból. (A kutatást a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológiai és Társadalompolitikai Intézete készítette az Echo Survay Szociológiai Kutatóintézettel együttműködésben.) Változatlanul a marihuána volt a legelterjedtebb szer, ezt követte a gyógyszer és az alkohol együttes fogyasztása, a harmadik–negyedik szer a legálisan, orvosi recept nélkül kapható nyugtató, ezt követi a patron/lufi, majd az extasy és az amfetaminok. Megnézték a kutatók az iskolatípusonkénti fogyasztást, és kiderült, hogy a legmagasabb a fogyasztás a legalacsonyabb státusú iskolatípusokban. A szülők iskolai végzettsége alapján a tiltott szerek kipróbálása nem különbözik jelentősen, bár egyértelműen veszélyeztetettnek tűnnek azok a gyermekek, akiknek a szülei nem fejezték be a felsőfokú iskolájukat. Amúgy az is megfigyelhető, hogy elterjedtebb a tiltott szerek kipróbálása a legmagasabb iskolai végzettségű szülők gyermekei között. Kiderült az is, hogy a szerek használata a fővárosban és a nagyobb városokban elterjedtebb a kisebb településekhez képest. Összefügg a drogfogyasztás az iskolából való „lógással” és a gyengébb tanulmányi eredménnyel is.
Döbbenetes, hogy a fiatal gyermekek együttesen alkalmaznak többféle szert, gyakran a drogfélék mellé isznak. A fiatalok 8,7 százaléka problémás e tekintetben. Az alkohol, a drog mellé társul a dohányzás is. A diákok egy másik csoportja inkább „csak” rendszeresen alkoholizál. A problémás csoportba tartozók között több a fiú, ők gyakran idősebbek osztálytársaiknál, családi hátterük általában rendezetlen, szabadidejüket inkább távol töltik otthonuktól.
A 15–29 évesek szerhasználatáról is készült kutatás 2009-ben, ebben 8076 fiatalt kérdeztek meg. A válaszadó fiúk 19, a lányok 15 százaléka jelezte, hogy élete folyamán próbált már ki valamilyen drogfajtát, 2004-ben ez az arány 11 százalék volt. Egyébként a legelterjedtebb fogyasztók a 22–23 évesek között találhatók.
A drogkipróbálás – a kutatás szerint – a felsőoktatási intézménybe való bekerülés időszakában növekszik meg. Kiderült az is, hogy a kábítószer-fogyasztás leginkább a fővárosban és a megyei jogú városokban elterjedt. Egyébként a magyar fiatalok drogkipróbálási szokásai és családjuk anyagi helyzete között alig mutatható ki érdemi kapcsolat.
Túladagolás miatt évente 25 fiatal veszti el az életét, ez kizárólag heroinhasználat miatt történik. VG