Világgazdaság Online

Átlagosan 650 dollárt bukott minden férfi áldozat – a nők valamivel kevesebbet, „mindössze” 500 dollárt – derül ki a frissen publikált adatokból. A statisztikákból kiderül az is, hogy a kárérték duplázódása mellett a kárbejelentések száma „csak” 22 százalékkal nőtt, vagyis az átlagos kárösszeg (575 dollár) jelentősen emelkedett 2008-hoz képest.

„A bűnözők mind rafináltabb technikákat eszelnek ki, hogy a mit sem sejtő internetezőket lépre csalják. Az online bűnözés olyan sebességgel terjed, amit pár évvel ezelőtt még el sem tudtunk képzelni” – kommentálta az adatokat Donald Brackman, az FBI kiberbűnözéssel foglalkozó részlegének vezetője.

Az összesített kárérték gyors növekedése az FBI szerint arra vezethető vissza, hogy a komplexebb, nagyobb volumenű csalások száma gyorsabban emelkedett, mint az egyszerűbbeké. Így például a „személyazonosság-lopás” immáron az összes eset 14,1 százalékát teszi ki (és ezzel a második leggyakoribb), márpedig ez egy tipikusan nagy kárértékkel járó csalásforma.

A legtöbb deliktum online aukcióhoz kapcsolódott, ezen belül a leggyakoribb elkövetési forma egyben a legegyszerűbb is: az interneten megvett, megnyert árut egész egyszerűen nem küldik el. A harmadik helyen az adathalászat áll: ennek legújabb formája, amikor az FBI vagy a rendőrség nevében lépnek fel a csalók, és próbálnak kényes (például banki) adatokat kicsalni.

Érdekesség, hogy bár az amerikaiakban (de igaz ez Európára is) az a kép él, hogy az online csalások mögött szervezett külföldi bűnbandák állnak, ez messze nem igaz. Jelzi ezt, hogy az FBI jelentése szerint az áldozatok 38 százaléka meg tudta nevezni, hogy kinek utalta át a kicsalt összeget – ezeknek az eseteknek a 65 százalékában a csalók az Egyesült Államokban éltek.

Az FBI – illusztrálva a csalók mind trükkösebb repertoárját – jelentésében bemutatott néhány újszerű technikát.

Főleg a nagyvárosokban népszerű az úgynevezett „bérgyilkosság-technika”. Ennél a csalási formánál arról értesítik e-mailben (és néha telefonon is) az áldozatokat, hogy valaki bérgyilkost uszított rájuk vagy családtagjaikra, ám némi pénz, jellemzően 800-1000 dollár fejében meg tudják akadályozni a gyilkosságot. Szavaiknak bandatagságukkal adnak nyomatékot.

Mind népszerűbb a súlyos gazdasági problémákkal küszködő régiókban a „pályázatséma”. Ilyenkor jellemzően kisebb vállalatokat keresnek meg azzal, hogy állami forrásokhoz tudnák őket juttatni. Ehhez természetesen előlegre van szükség. A profibb csalók még saját honlapot is üzemeltetnek.

Végezetül nagy népszerűségnek örvend az internetes bűnözők körében az IT-biztonságukért aggódókat megcélzó technika. A csalók pop-up ablakokban „hirdetnek”: szoftverszállítóként tüntetik fel magukat. Aki lépre megy, csúnyán ráfázik, a letöltött program ugyanis az IT-biztonságot éppenhogy végzetesen aláássa. Jellemzően kém- és trójai programok kerülnek így fel a számítógépekre, és küldik folyamatosan a bizalmas információkat a csalóknak. Előfordul az is, hogy a bűnözők zsarolnak, és pénz fizetésére szólítják fel az áldozatokat azzal fenyegetőzve, hogy ha ez nem történik meg, tönkreteszik a komputert.

Kapcsolódó cikkek:

A netes bűncselekmények hatása olyan lehet, mint egy pusztító bombáé 

Veszélyes aukciós portálok 

Tisztességtelen webáruházak