Világgazdaság Online

Főleg az olcsóbb kategóriában a lakásvétel és hitelfelvétel elhalasztása miatti keresletnövekedés fékezte meg az árak további esését az Otthon Centrum elemzése szerint. A nagyobb egyetemi városokban és a frekventált budapesti kerületekben így tavalyhoz képest legfeljebb 5-10 százalékkal mérséklődtek a bérleti díjak, de sok helyen (pl. Győr, Gödöllő, Szeged, Miskolc, Debrecen) a 2009-es szinten maradtak. Panellakások esetében ugyanakkor a válság alatti árcsökkenés elérheti a 20 százalékot is, mint például Szolnokon.

Az alkupotenciál is jelentősen szűkült, ennek megfelelően, a legtöbb egyetemi városban legfeljebb 5-10 százalékig lehet elmenni a végleges alku során, de van, ahol nincs helye alkunak. Így például Győrött, Szegeden, vagy a pesti belvárosban általában a hirdetett áron veszik ki a lakásokat; azaz, üzlet csak a jól árazott ingatlanok esetében köttetik. 

Az egy városon belül a bérleti díjakban megmutatkozó különbséget első körben leginkább az egyetemtől való távolság, illetve a lakás- és fűtéstípus (lényegében tégla vagy panel) magyarázza.

A legtöbb egyetemi városban a legjobb lakások (azaz az egyetemhez közeli téglalakások) átlagos bérleti díja 50-60 ezer Ft/hó, kétszobás, átlagos állapotú ingatlan esetében. Szolnok és Veszprém ennél olcsóbb, Debrecen ugyanakkor a – vidékinél 15-25 százalékkal magasabb – fővárosi árakkal vetekszik. Az egyetem távolsága 15-20 százalékkal jelenik meg az árban, azaz a távolabbi lakások ennyivel olcsóbbak.

Egy külön, jól lehatárolható csoportot képviselnek a külföldi diákok. Ők akár 20-30 százalékkal magasabb árakat is tolerálnak, így a legjobb minőségű lakásokat keresik. Néhány vidéki városban, ahol ilyen ingatlanokból szűk a kínálat, hajlandók akár a nyári hónapokat is fizetni, amíg hazamennek, és üresen áll a lakás. Az európai külföldiek ezen kívül jobban elfogadják a hirdetési árakat; ha megtetszik nekik a lakás, nem feltétlenül bonyolódnak alkuba.