Bajban az európai autóipar - Visszaütnek a roncsprémiumok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJövőre ütnek vissza a sikeres roncsprémium-programok az Európai Unióban – állítják az autóipari cégek kötvénykibocsátásában fontos szerepet játszó Calyon Bank elemzői. Ezek eredményeként idén „csak” 8,5 százalékkal kevesebb autót értékesítenek Nyugat-Európában, mint tavaly, jövőre viszont az idei szinthez képest is további 8 százalékos visszaesés várható. Hiába tehát a fogyasztói bizalom visszatérése az európai piacokon, a legnagyobb visszaeséstől megmentett autóipar jövőre is szenvedni fog.
A hosszú távú növekedési trendhez való visszatérésre a bank szakemberei szerint legkorábban 2014-ben van esély, addig azonban még meg kell járni egy olyan mélypontot, amely az olajválságnál is nagyobb negatív kilengést jelent a motorizáció trendjétől. A fő ok nem annyira a dráguló hitelek, mint inkább a hitelkereslet hiánya lehet – állítják a bankárok.
A kilengések mértékéről hamarosan jó példát láthatunk Németországban. A német autógyártás, s azon belül is elsősorban a Volkswagen, hatalmas lehetőséget kapott a bőkezű roncsprémiumtól. Az országban a tavalyi 3,1 millió után idén várhatóan 3,5 millió személygépkocsit értékesítenek, és ez 800 ezer – 1 millió darabbal több, mint amennyit az ágazati szakértők prognosztizáltak az év elején, a roncsprémium bevezetése előtt.
A program azonban szeptember 2-án véget ért, így néhány hónapon belül választ kapunk arra, mikét befolyásolja a piacokat egy 5 milliárd eurós közvetlen vásárlásösztönző csomag. Az eredeti program Franciaországban is kifutott, de a 2500 eurós német támogatással szemben eleve csak 1000 eurós francia roncsprémiumot autónként 700 euróval folytatják. Angliában 300-ról 400 millió fontra emelték a támogatási keretet, amelyből az újautó-vásárlók 2000 fontos hasznot élvezhetnek – ebből 1000 font az állami támogatás és 1000 font a gyártók hozzájárulása. Az emeléssel a program becslések szerint januárig finanszírozható.
Az előrehozott kereslet miatti hanyatlás tehát borítékolható 2010-re, de ennél komolyabb torzulásokat is okoz az állami beavatkozás – vélik a Calyon szakemberei. A készletek csökkenésének és a likviditás rövid távú megteremtésének ára a piac súlyos átrendeződése és az árak alacsony szinten történő beállása lehet, ami hosszabb távon is alacsony jövedelmezőséget vetít előre. Ehhez járul hozzá, hogy a roncsprémiumok mindenütt az A és B kategóriás autók vásárlását ösztönözték, és a gyártók profitja eleve ebben a szegmensben a legalacsonyabb – így a szektor jövedelmezőségén nem javított érdemben az állami beavatkozás.
A nagy európai gyártók közül azok jelentettek zuhanó, de még pozitív eredményt az első félévben, akik A és B kategóriás kisautóikkal ki tudták használni a roncsprémiumokat. A Volkswagen 1,2 milliárd eurós üzemi eredményt jelentett, míg a Fiat szerény 262 milliót ért el. A francia gyártók közül a PSA 1,3 milliárd, a Reanult 326 millió eurós üzemi veszteséget könyvelt el, ám amíg a Renault az év második felére növekvő megrendelésállományára alapozva profitot prognosztizál, addig a PSA csoportnál 1-2 milliárd eurós éves veszteséget előrevetítve inkább csak reménykednek ebben.
A németek közül a Daimler járt a legrosszabbul 2,4 milliárd eurós első félévi veszteségével, miközben a BMW szerény 114 millió eurós pozitív eredményt ért el, bár a második negyedéve már veszteséges volt. A nagy vesztes a félévet 11,4 milliárd eurós veszteséggel záró svéd Volvo, amely a Daimlerhez hasonlóan haszongépjármű-üzletágán bukta a legnagyobbat.
