Gyászos éven van túl a Zsolnay

Futótűzként szaladt szét a sajtóban a hír, hogy megválik posztjától Péterné Marosy Katalin, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója. Az Új Dunántúli Napló értesülése szerint a nagy múltú pécsi céget 2008. május elseje óta irányító szakember távozásának oka az, hogy a gazdasági élet más területén kívánja folytatni a munkát. Hogy milyen időponttal hagyja el a vezetői pozíciót, arról még folynak az egyeztetések. A lap arra is kitér, hogy a szakembert annak idején 23 jelölt közül választották meg vezérigazgatónak.

A lépés ugyan meglepőnek tűnhet, de ha visszapörgetjük az utóbbi időszak történéseit, már korántsem mellbevágó a hír. A több tulajdonosváltáson is átesett, megrendelés- és forráshiánnyal, elavult berendezéseivel küzdő cég ugyanis meglehetősen zaklatott éveket tudhat maga mögött. Fontos felvonás a történetben 2010 júniusa, amikor a tulajdonos, a pécsi önkormányzat úgy döntött, hogy értékesíti 49 százalékos részvénycsomagját a Manufaktúra-Befektető Kft.-nek (M-B), amely végül 230 millió forint és félmilliárd forintos tőkejuttatás ígérete fejében kapta meg a tulajdonrészt, s mellé a menedzsmentjogokat. A fizetés végül elmaradt, s az M-B tavaly a Közgép Építő és Fémszerkezet Zrt. tulajdonába került.

Ez utóbbival olyan megállapodás született, hogy – havi 30 millió forintos részletekben – 360 millió forintot fizet a gyárnak, továbbá egy 140 milliós hitel rendezésével fizeti meg a félmilliárdos tőkejuttatást. A fizetés azonban nem történt meg a tavaly év végi határidőre, így végül is arról állapodtak meg a felek, hogy 2012. december 31-ig teljesíti a Közgép a tőkejuttatást, melyet egyébként főként hitelből kívánt előteremteni.

Az ígéreteket jó szívvel fogadta Péterné Marosy Katalin, mint akkor nyilatkozott, a tőkejuttatással megoldódik a gyár biztos működése, felújíthatják régi eszközeiket, megőrizhetik több mint 240 fős munkatársi gárdájukat. A Közgép vezetője, Németh Miklós pedig szakmai elhivatottságukat hangoztatta, és úgy fogalmazott, hogy céljuk a magyar kultúra részét képező Zsolnay megmentése. Ugyanakkor arra is kitért: akadályozta a hitelfelvételt, hogy az építőipari válság miatt elmaradtak a gyár profiljába vágó pályázatok, amelyeken indulni tudtak volna. Azt is hozzátette, hogy saját erőből kell megoldaniuk a felújításokat, amíg az építőiparnak ez a szegmense magára nem talál. A többségi tulajdonos, Pécs városa nevében Páva Zsolt polgármester is azt hangoztatta: határozott céljuk, hogy a gyár hosszú távon megmaradjon, és a legmagasabb minőségű porcelánok kerüljenek ki Pécsről. Arra is emlékeztetett, hogy csőd és bezárás fenyegette a gyárat, ezért volt szükség a tőkebevonást garantáló partner bevonására.

Közben a nagy múltú pécsi cég rendkívül rossz évet zárt 2011-ben, üzemi eredménye az egy évvel korábbi 46 millió forint nyereségről mínusz 227 millióra zuhant, árbevétele több mint 300 millióval – közel 30 százalékkal – csökkent. Mindennek fényében egyáltalán nem tűnik meglepő lépésnek a vezérigazgató távozása.