Világgazdaság Online

A PricewaterhouseCoopers (PwC) idén február-márciusban készített, és ma publikált felmérése szerint az értékesített autók számának csökkenése 2009-ben tovább folytatódott. Tavaly mindössze 78 590 személygépkocsit értékesítettek, amely 50 százalékos visszaesés 2008-hoz képest. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének jelentése szerint ebből 60 155 új autót helyeztek forgalomba hazánkban, ami 61 százalékkal marad el az előző évi mennyiségtől. A kettő közötti különbséget a nyugat-európai roncsautó program generálta exportnak köszönhető - ismertette Lőcsei Tamás, a PwC cégtársa.

A PwC felmérésben résztvevő 85 autókereskedő többsége (88%) kevesebb gépkocsit értékesített 2009-ben az előző évhez képest, és csupán 9 százalékuk számolt be az eladások növekedéséről. Az értékesítések visszaesésének fő okaként a megkérdezettek döntő többsége a pénzügyi válság következtében kialakult vásárlói kereslet-csökkenést jelölték meg (86%). Az árrés esése 2009-ben is folytatódott: a kereskedők 61 százaléka számolt be csökkenésről.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy már a tavalyi évben is a készpénzes vásárlások voltak többségben, a vevők háromnegyede részesítette ezt előnyben. A kereskedők prognózisa alapján ez a tendencia tovább folytatódik idén is. Lőcsei Tamás a jövőre vonatkozó kilátásokról szólva elmondta: a kereskedők a 2007-es csúcsév számainak visszatérését leghamarabb a 2012-2016 közötti periódusra teszik. Akkor, 3 éve még mintegy 176 ezer új autó talált gazdára 12 hónap alatt.

A válaszadók 50 százaléka pénzügyi helyzetét sokkal rosszabbnak mondta 2009-ben, mint 2008-ban. Mindössze a válaszadók 8 százaléka szerint volt jobb a tavalyi év, mint az előző. A válság hatása miatt a kereskedők megpróbálták mérsékelni költségeiket, 82 százalékuk létszámleépítéssel élt, 80 százalékuk pedig csökkentette a reklámkiadásokat. A válaszadók 20 százaléka a munkaidőt csökkentette, csupán 7 százalékuknál nem volt semmilyen kiadáscsökkentés - mondta el Kis Tünde, a PwC vezető menedzsere.

A piacon konszolidációs folyamat zajlik, azaz az autókereskedők száma csökken, míg néhány kereskedő egyre nagyobb piaci részesedéshez jut. A kilátások összességében sokkal borúsabbak, mint korábban: 2009 végén már a kereskedők 24 százaléka mérlegelte a piacról való kivonulást, szemben az egy évvel korábbi 4 százalékkal.

„Leginkább a kis és közepes méretű kereskedők küzdenek a túlélésért. Az általuk követett stratégiák igen eltérőek: vannak, akik tevékenységük súlypontját a karbantartásra és javításra helyezik át, míg mások a használtautó értékesítésre összpontosítanak” – hangsúlyozza Lőcsei Tamás.

A kereskedések többségénél (76%) az összes árbevétel kevesebb, mint fele keletkezett új autó értékesítéséből. Az egyéni vásárlók számának jelentős csökkenése miatt a kereskedések egyre inkább a flottaértékesítés felé próbálnak nyitni. Míg 2009-ben a hazai autópiac hozzávetőlegesen 60 százalékos csökkenést volt kénytelen elszenvedni, addig a céges beszerzések kisebb mértékben, 48 százalékkal estek vissza.

A kereskedések többsége használtautóihoz autóbeszámítással történő értékesítés és visszavásárlás során jutott hozzá, míg 36 százalékuk használtautót is vásárolt fel a piacon. Újdonság a 2008-as felméréshez képest, hogy a kereskedők 15 százaléka importból származó autót is forgalmazott.

Az árfolyam-ingadozások miatt sok lehetséges vevő visszariadt a devizaalapú hitel felvételétől, ami korábban az autófinanszírozás legkedveltebb formája volt. Az elmúlt években a kereskedők számos akcióval próbálták eladásaikat növelni, például 10 éves futamidőt biztosítottak, casco megkötése nélkül is adtak hitelt és gyakori volt a nulla kezdőrészlet, melyet jelenleg már nem tudnak biztosítani. A PwC felmérése szerint 2009-ben a vevők többsége készpénzért vásárolta meg autóját, ellentétben 2008-al, amikor a hitelre történő vásárlás még kétszer olyan népszerű volt, mint a készpénzes.

Lőcsei Tamás a negatív kicsengésű értékelésében azért felvetett egy gondolatot, amely a kereskedők számára reménytkeltő lehet: kiderült, hogy hazánkban az autóval rendelkezők aránya várhatóan idén még csak a 36, 4 százalékot éri el, míg az Európai Unió átlaga 42 százalék, tehát van még hova fejlődni.