Világgazdaság Online

Elmondták, hogy a döntés az államnak nem került pénzbe. Budai Gyula kormánybiztos a bizottság ülésén megismételte, a kezességvállaláskor az kormány 2009-ben lényeges körülményeket nem vizsgált és nem kapott megfelelő garanciát a cég eseteleges fizetésképtelenné válása esetére sem.

Budai Gyula emlékeztetett arra, hogy a vizsgálati tervében szerepelt az IKR Zrt. számára biztosított állami készfizető kezességvállalás és annak körülményei. Felidézte, 2009-ben kormányhatározat döntött arról, hogy az IKR Zrt. és KITE Zrt. 5-5 milliárd forintos állami kezességvállalási lehetőséget kap, utóbbi azonban végül nem élt a lehetőséggel. A kormányhatározat szerint a 6,2 milliárd forintos forgóeszközhitel tőkeösszege 80 százalék volt, így legfeljebb 5 milliárd forintra szólt a kézfizető kezességvállalás. A kormánybiztos szerint a kezességvállalást kifejezetten az IKR részére határozták meg.

Gráf József volt miniszter leszögezte: jogilag nem kérdőjelezhető meg a garancianyújtás. Mint mondta, a kormányhatározattal semmilyen kár nem érte az államot, a garanciát senki nem hívta le, a kezességvállalást nem váltották be, a törvényi előírásokat betartva készült az előterjesztés, körültekintően jártak el. Kiemelte azt is, hogy a garanciának jelentős felára van, amelyet az igénybe vevőnek ki kellett fizetnie. Szólt arról is, hogy mivel végül a KITE talált másik megoldást, nem vette igénybe a hitellehetőséget. Hozzátette: nem pénzügyi segítségnyújtásról, hanem célzott pénzről volt szó, hogy a cég tudja folytatni a termelőknek nyújtott integrációs tevékenységét.

Veres János volt pénzügyminiszter megerősítette a Gráf József által elmondottakat. Úgy vélekedett: alapos, körültekintő előkészítő munka előzte meg a kormányhatározat megszületését. Kiemelte, semmilyen költségvetési összeget senki nem adott senkinek, a vállat garanciából senki nem hívott le semmit, a cég pedig befizette a költségvetésbe a garanciavállalásért cserébe meghatározott összeget.

Szentirmay Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője arról beszélt, hogy az Európai Bizottság a kormányhatározat hatálybalépését követően folyamatosan kifogásolta az állami kezességvállalást, mert úgy találta, hogy ahhoz kifogásolható támogatás kapcsolódik, de végül 2010-ben a bizottság kompromisszumos javaslatot tett, hogy a hitel tejes futamideje alatt a cég évente 2 százalékos kezességvállalási díjat fizessen az addigi egyszeri 2 százalékos - mindegy 100 millió forintos - teljesítés helyett.

Szaxon J. Attila, az IKR Zrt. vezérigazgatója elmondta: 2008 végén a cég komoly pénzügyi nehézségbe került elhibázott banki tranzakció és a repcepiaci árváltozások miatt, azért fordult a vállalat a kormányhoz, mert 850 dolgozó munkahelye és 4-5000 termelő finanszírozása került nehéz helyzetbe. Kiemelte, sem akkor, sem most nem tiltja törvény, hogy akiknek offshore cég van a tulajosai között, nem kaphat kezességvállalást. Szerinte az akkori kormány felelősségteljesen döntött, ám végül ez sem tudta megmenteni a céget.