Világgazdaság Online

A vita a héten elérte a Kormányszóvivői Iroda ingerküszöbét is, és Szollár Domokos szerda este világossá tette: az okot az adójóváírásban kell keresni. Pontosabban abban, hogy ez nem jár automatikusan az adózóknak, hanem azt külön kérni kell, vagyis kellett volna.

Az „alapállapot” – a kormányszóvivő szavai szerint – ugyanis az, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) csak utólag, jövőre számolja el az éves visszajáró adót. Ez adott esetben akár 181 200 forint is lehet, hiszen – a kellő nyilatkozat megtétele után – az adózóknak maximum havi 15 100 forint jár adójóváírás gyanánt. Ha viszont ezt nem igényelték, akkor az átlagosnak számító, havi 150-200 ezer forintos bruttó jövedelem mellett nem sok marad az szja-csökkentésből.

Korántsem lenne azonban igazságos az adózók nyakába varrni ezeket a visszásságokat. Az adójóváírásnak ugyanis eddig – 2002 óta – a fő feladata a minimálbér adómentességének a biztosítása volt. Igaz, évek óta ennek sem felel meg, hiszen az adóterhelés a hivatalos minimálbér-küszöb alatt néhány ezer forinttal már belép. Így van ez most is: havi 73 500 forintos bruttó mellett már van szja-teher, igaz, csak havi 770 forint. A dilemmát most azonban az okozta, hogy az adójóváírás már nemcsak a minimálbéresek, hanem az átlag körül keresők esetében is a „tényleges” adóterhelés záloga lett.

Tavaly az adójóváírás felső határa havi alig 105 ezer forintos bruttó jövedelem volt, az idén azonban ez a lehetőség csak havi közel 310 ezer forintos bérnél fut ki. Nos, éppen e két jövedelemsáv közötti adózók – vagyis a munkavállalók túlnyomó része – az, akiknek gondot okozott az új szisztéma. Ezek a munkavállalók ugyanis – nekik fel nem róható módon – eddig nem találkoztak ezzel a nyilatkozattételi lehetőséggel, a munkáltatók egy része pedig vagy megfeledkezett a tájékoztatásukról, vagy ő maga sem volt tisztában ebbéli feladatával.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható