Csak résnyire nyílik a postapiac?

Fél évvel a címzett küldemények piacának magyarországi liberalizálása előtt az Osztrák Postához tartozó Feibra Kft. szerint a parlamenti végszavazáshoz egyre inkább közeledő új postatörvény tervezete olyan szigorú kritériumokat tartalmaz, amelyek a Magyar Posta pozícióit erősítik, és megnehezítik az új szereplők piacra lépését. „Ez a tervezet nem a liberalizáció irányába mutat, sokkal inkább a Magyar Posta érdekeit szolgálja” – mondta a Világgazdaságnak Justin István. A Feibra ügyvezető igazgatója ugyanakkor megerősítette: a nehézségek ellenére továbbra is komolyan érdekli a céget az 50 gramm alatti levélküldemények piaca. Jelenleg ugyanis a címzetlen, és 2009-től az 50 gramm feletti címzett küldeményeket terjesztik. Az általuk is véleményezett törvénytervezetből Justin István azt olvasta ki, hogy például a népsűrűségi, lefedettségi kritériummal annak lehetőségét veszik el az alternatív szolgáltatóktól, hogy kifejezetten csak a nagyvárosokban tevékenykedjenek. „Mi sem csak Budapesten szeretnénk dolgozni, hiszen az ügyfeleinknek sem ez az igénye. Ugyanakkor a tervezett kötöttség alapján 1600–1700 településen kellene kézbesítési pontot nyitnunk. Ez már olyan apró településeket is érintene, ahol a veszteségesség miatt már a Magyar Posta is csak mobilposta-szolgáltatást végez” – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató. A Feibra úgy kalkulál: 4-5 ezer dolgozóval tudná elkezdeni a munkát, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyen státusban foglalkoztatná az embereket. A postatörvény tervezete szerint a munkavállalók 70 százalékának a cég saját alkalmazottjának kell lennie, vagyis legfeljebb csak 30 százalékot tehet ki az alvállalkozói kör. „Ezt gazdaságilag és logisztikailag nem egyszerű megvalósítani. Az 1700 letéti pont mindegyikén nem lesz annyi levél, hogy ahhoz főállású kézbesítőt kellene foglalkoztatni” – magyarázta Justin István. Konkrét üzleti terveket pedig még azért sem tud felállítani a Feibra, mert nem tudják, mikor, mennyit és hogyan kell majd fizetniük a piacnyitáskor létrehozandó kompenzációs alapba, amelyből a Magyar Posta 2020-ig szóló egyetemes szolgáltatói létéből fakadó veszteségét részben vagy egészében finanszíroznák a versenytársai. „Erre számítottunk, de egyáltalán nem mindegy, hogy árbevétel- vagy nyereségarányos lesz-e a fizetendő összeg” – mondta. Az ügyvezető igazgató hozzátette: ha a törvényi kritériumok nem finomodnak, akkor nagyon kevesen fogják meghozni a piacra lépéshez szükséges üzleti döntést.

A piacnyitás előkészítésének fő dilemmája az EU számára az egyetemes postai szolgáltatói szerepkör és a piaci verseny összeegyeztetése. Ugyanis az egyetemes szolgáltatás szinte mindenhol veszteséges üzlet, amely versenyhátrányt okoz. Az egyetemes szolgáltatás pedig azt jelenti, hogy minden állampolgár számára elérhetővé és hozzáférhetővé kell tenni a postai alapszolgáltatást. Tehát elvileg a meglehetősen alacsony forgalmú postákat sem kell bezárni a kistelepüléseken. Justin István leszögezte: az Osztrák Posta folytatja a terjeszkedést Közép-Kelet-Európában. Lengyelországban a címzetlen küldemények piacán 36 százalékos részesedéssel és évi 1,23 milliárd küldeménnyel vezető pozícióban lévő Kolportaz Rzetelny céget vették meg az osztrákok. A társaság tavalyi bevétele meghaladta a 11 millió eurót. Bulgáriában pedig 26 százalékos részesedést szereztek a levélküldeményeket továbbító M&BM Express cégben azzal az opcióval, hogy részesedését 76 százalékra növelheti. Az alternatív szolgáltató vezető pozícióban van a bolgár piacon, amely tavaly év eleje óta teljesen liberalizált. „Azt nem vártuk, hogy a törvény a gyengébb szabályozás felé irányul majd, de vannak bizonyos uniós elvárások, normák, amiket minden tagállamnak be kell tartania. Megértem a Magyar Posta magabiztosságát, de a kérdést az ügyfelek fogják eldönteni. Mi nem a lakossági levelekre fogunk fókuszálni, hanem az üzleti ügyfelek tömeges feladására. Előzetes egyeztetéseket már folytatunk, és sokan nyitottak az alternatív megoldásokra. A legfontosabb szempont természetesen az ár, a minőség és a gyorsaság” – hangsúlyozta Justin István. A törvény megszavazásáig azonban marad a várakozó álláspont.

Justin István

A közgazdász végzettségű szakember 2009 óta ügyvezető igazgatója az Österreichische Post tulajdonában lévő Feibra terjesztőcégnek. Előtte négy évig dolgozott a Magyar Postánál, üzletág-igazgatóként helyezkedett el az állami óriáscégnél. Első munkahelye viszont a Hungalu volt, ahonnan a Stollwerck Kft.-hez igazolt át 1994-ben. Öt stollwerckes év után – rövid időre – átigazolt az Intersparhoz, ahol 1999 második felében értékesítési igazgatóként 11 áruház stratégiai és operatív vezetéséért felelt. Hamar visszacsábították azonban a Stollwerckhez, ahol újabb öt évet húzott le, immár ügyvezető igazgatóként.