Világgazdaság Online

Az új reklámtörvény szeptember elsején lép hatályba. A direkt marketingre vonatkozó új szabályozás teljes egészében 2009 március 31-vel lép életbe. A törvény jelentősen szűkíti a direkt marketing lehetőségeit, két alapelvre támaszkodva.

Az egyik, hogy a direkt marketing ajánlatok (néhány kivételtől eltekintve) csak az ügyfél előzetes felhatalmazásával küldhetőek. A másik, hogy a küldőnek folyamatosan fent kell tartania a lehetőséget arra, hogy az ügyfél ingyenesen megtilthassa a direkt marketing ajánlatok küldését.

A direkt marketingre vonatkozó új szabályozás "rendkívül jelentős terheket ró az új jogszabály a piaci szereplőkre" – jelentette ki Markovich Réka, a Magyar Reklámszövetség főtitkára. Mint mondta, a most hatályba lépő törvény ugyan kevésbé szigorú, mint az eredeti tervezet, de több kérdés továbbra sem tisztázott és a szabályozatlanság a jogalkalmazót is nehéz helyzetbe hozza. 

Markovich Réka szerint ez egyrészt ellentétes az online környezet természetével, másrészt adatvédelmi szempontból is aggályos, mivel nem felel meg a célhoz kötöttség elvének. Mindamellett pedig ezek az adatok nem ellenőrizhetőek. A főtitkár szerint a fontos az, hogy minden küldemény esetében lehetőséget kell biztosítani az ügyfélnek a lemondáshoz.

A lényeg, hogy ennek a szabálynak a betartását ellenőrizzék – véli a Reklámszövetség főtitkára, aki szerint a most hatályba lépett jogszabály egyetlen pozitívuma, hogy az "info"-val kezdődő e-mail címek esetében lehetővé teszi a direkt marketing levelek küldését, feltételezve, hogy ezeket eleve információ fogadására hozták létre.

Markovich Réka szerint elképzelhető, hogy a jogszabályt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal együttműködésben a piaci és szakmai szereplők kezdeményezésének hatására módosítják.

A két alapeset a következő. Előzetes hozzájárulás nélkül akkor küldhető postai úton direkt marketing, ha a címzett adataihoz a cég valamilyen nyilvános adatbázisból (telefonkönyv, lakcímnyilvántartó) jutott hozzá. Ebben az esetben minden borítékba postai úton ingyenesen feladható könyvelt válaszküldeményt is kell mellékelni, amelyben a címzett megtilthatja a küldést a továbbiakban. Amennyiben a cég előzetes hozzájárulással küldi a direkt marketing ajánlatokat, akkor nincs szükség válaszküldeményre, de folyamatosan biztosítani kell a lemondás lehetőségét.

A jogszabály egy ellentmondást tartalmaz: elvileg a vállalkozások saját ügyféllistái a kivételek közé tartoznak, vagyis ezek irányába engedélyezett a direkt marketing. Csakhogy a törvény egy másik része új módon határozza meg az ügyfél fogalmát, leszögezve, hogy az ő esetükben is előzetes hozzájárulásra van szükség – fejti ki Csank László, a Direkt Marketing Szövetség főtitkára.

A jogszabály szeptember elsejétől hatályos, vállalatok május 31-ig kaptak időt az adatbázisok újraépítéséhez. A moratóriumra vonatkozó szabályok pedig nem teljesen tiszták a Direkt Marketing Szövetség szerint.

Csank László elmondta: a gazdasági nehézségeket is figyelembe véve hatalmas terhet ró a vállalkozásokra az új szabályoknak megfelelő adatbázisok kialakítása. Hozzátette: a direkt marketing általános megítélése kétes, annak ellenére, hogy a tapasztalatok szerint a fogyasztók jobban szeretnek személyre szabott forrásból tájékozódni.

A helyzet érdekességét jelzi az MKB által küldött postai csomag – a bank a számlakivonatokkal együtt rendszeresen küld a saját termékeiről szóló reklámokat. A küldeményben a számlakivonatok mellett egy "DM-lemondás" feliratú boríték is található. A bank emellett a reklámtörvénynek megfelelően hírlevélben tájékoztatja az ügyfeleket a lemondás lehetőségeiről.

Az ügyfél, akinek az adataihoz saját nyilvántartásából jutott hozzá a bank, lemondhatja a direkt marketing küldeményt, csakúgy, mint az adatokat nyilvános adatbázisból vásárló cégektől kapott DM-levelek esetében. Viszont a meghatározás szerint a moratórium lejárta után csak azon ügyfelek adatai használhatóak fel szabadon, akik ehhez előzetesen hozzájárultak.

Vagyis ebben az esetben elvileg két lehetőség áll a cég előtt: folytatja a meghatalmazás nélküli küldést és – jelentős anyagi áldozat árán – minden alkalommal "lemondó borítékot" is mellékel. Vagy a moratórium végéig – a biztonság kedvéért – mellékeli a lemondó borítékot, de egyben arra is felkéri az ügyfelet, hogy járuljon hozzá az adatok közléséhez, azért, hogy március 31. után ne kelljen mindig borítékot küldenie.