Mozilla Firefox alatt kezdőlapnak

×

Mozilla Firefox böngésző alatt, úgy tudja a VG.hu-t kezdőlapnak állítani, hogy az egér bal gombját nyomva tartva a címsor mellett levő VG ikont ráhúzza a kis házikó ikonnal jelölt kezdőlap gombra.

Belépés

×



Elfelejtett jelszó »

2016. 11. 30. 05:00|Utolsó módosítás: 2016. 11. 30. 14:56|Hans-Werner Sinn, a Müncheni Egyetem közgazdászprofesszora, az Ifo gazdaságkutató intézet volt elnök | Vélemény » A közgazdászok

Európa titkos mentőcsomagja

Mik ezek?

×

A sorban látható gombokkal a webes közösségi hálózatokon - Facebook - fejezheted ki egy kattintással tetszésedet vagy
oszthatod meg a cikkel kapcsolatos véleményedet ismerőseiddel.

"Tetszik" / "Like" gomb. Ezzel a gombbal a Facebookon fejezheted ki tetszésedet a cikkel kapcsolatban - üzenőfaladon
egyszerűen csak annyi jelenik meg, hogy kedveled ezt a cikket. Ha most éppen be vagy jelentkezve a Facebookra, akkor azt is
látod, hogy ismerőseid közül valakinek tetszett-e már ez az írás. Ha nem vagy bejelentkezve, a gomb megnyomása után ezt
egyszerűen megteheted. (Ez a gomb tényleg csak egy szimpla tetszésnyilvánítás - ha a cikkel kapcsolatban egyből véleményt is
megosztanál, akkor használd a cikk alatti szürke hátterű sorban található "Facebook" feliratot.)

A felugró ablakban beírhatod véleményedet is, és ha épp nem vagy bejelentkezve, egyben azt is megteheted.

Miközben a világ az amerikai elnökválasztás eredménye, a Brexit, valamint a Szíriából és más, háború sújtotta országokból kiinduló menekültáradat miatt aggódik, addig az Európai Központi Bank (EKB) – a közvélemény figyelmén kívül esve – továbbra is folyamatosan a mennyiségi lazításnak (QE) is nevezett tervén dolgozik, hogy enyhítse a súlyosan eladósodott eurózóna-tagállamok terheit.

Az EKB 2015 márciusában megkezdett – és várhatóan a tervezett befejezési határideje, 2017 márciusa után is folytatódó – mennyiségi lazítási programjának keretében az eurózóna tagállamainak jegybankjai 1740 milliárd euró értékben vásárolnak a magánpiacon értékpapírokat, amiből több mint 1400 milliárd euró saját országaik állampapírjainak vásárlását jelenti.

A mennyiségi lazítási program szimmetrikusnak tűnik, mivel minden egyes bank visszavásárolja saját országának állampapírjait az ország nagyságának arányában. Ennek azonban nincs szimmetrikus hatása, mivel a dél-európai országok állampapírjait – amely államokban adósságfelhalmozások történtek, illetve a folyó fizetési mérlegben hiányok alakultak ki – jórészt külföldön vásárolják vissza.

Például a spanyol jegybank szerte a világban vásárolja a spanyol államkötvényeket, amivel az ország magánhitelezőknél fennálló adósságát építi le. Ebből adódóan a spanyol jegybank arra kéri a többi eurózóna-tagállam jegybankjait, különösen a német Bundesbankot, illetve néhány esetben a holland központi bankot, hogy hitelezzék meg a németországi és hollandiai kötvényeladóknak történő kifizetéseket. Gyakran, ha a spanyol államkötvények eladói eurózónán kívüliek, akkor a spanyol jegybank az Európai Központi Bankot kéri meg a vásárlás meghitelezésére.

Az utóbbi esetben ez gyakran háromoldalú tranzakciót eredményez: az eladók átutalják a pénzt Németországba vagy Hollandiába, hogy ott rögzített kamatozású értékpapírokba, cégekbe vagy vállalati részvényekbe fektessék be. A német Bundesbanknak és a holland jegybanknak így nemcsak a Spanyolországból történő közvetlen átutalásokat kell meghiteleznie, hanem a spanyol jegybank harmadik országban történt kötvény-visszavásárlásai miatti közvetett átutalásokat is.

A Bundesbank és a holland jegybank által nyújtott hitelek Target-követelésekként vannak elkönyvelve az eurórendszerrel szemben. Szeptember végén ezek a követelések 819,4 milliárd eurót tettek ki, amiből a Bundesbankra eső rész 715,7 milliárd euró volt, amely Németország félévi nettó külső eszközeinek 46 százalékát tette ki. Az év kezdete óta mindkét ország összesített követeléseinek értéke 180,4 milliárd euróval növekedett, ami átlagosan havi 20 milliárdos emelkedést jelent. Megfordítva a dolgot, a dél-európai országok – Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország (GIPS-országok) – jegybankjainak mérlegében lévő úgynevezett Target-adósság 816,5 milliárd eurót tett ki.

A GIPS-országoknak ezek a tranzakciók nagyszerű ügyleteknek számítanak. Ezekkel a magánbefektetők kezén lévő kamatozó, fix lejáratú állampapírokat tudják lecserélni saját központi bankjaik (jelenleg) nem kamatozó, lejárat nélküli Target-adósságaira. A jegybankokat a maastrichti szerződés úgy határozza meg, mintha azok korlátolt felelősségű társaságok lennének, mivel a tagállamoknak nem kell feltőkésíteniük a központi bankjaikat, ha azok túlzottan eladósodnának.

Ha egy nagyobb pénzügyi összeomlás következik be, és ezen országoknak ki kell lépniük az eurózónából, akkor a jegybankjaik valószínűleg csődbe mennek, mivel adósságaik jó része euróban van jegyezve, miközben az adott állammal és bankokkal szembeni követeléseiket az új, leértékelt valutára konvertálják. A megmaradt eurórendszer Target-követelései így aztán ködbe vesznek, és a Bundesbank, valamint a holland jegybank csak remélheti, hogy az eurózónában maradt többi jegybank részt vállal a veszteségeiből. Ekkor a németországi és hollandiai eszközeladó befektetők, akik most jegybanki pénzt birtokolnak, azt fogják tapasztalni, hogy eszközeik olyan, jegybankokkal szembeni követelésekből állnak, amelyek mögött már nincs fedezet.

Nem kellene azt feltételezni, hogy bárki is nagy pénzügyi összeomlásra törekedne. A tervek szerint 2018-ban elkezdődő, az európai fiskális unióról szóló tárgyalás miatt – amely az EU északi tagországaiból a déli tagállamokba irányuló rendszerszintű transzferekkel járna együtt – nem lenne baj, ha Németország és Hollandia kormányai megtudnák, mi fenyegetné őket, ha nem írnák alá a fiskális unióról szóló lehetséges szerződést. A dolgok jelenlegi állása szerint vélhetően beleegyeznek a fiskális unió létrehozásába, ezzel ugyanis lehetővé válna számukra, hogy elrejtsék a várható leírási veszteségeket az európai transzferunió új rendszerében, ahelyett hogy most el kellene könyvelniük a veszteségeket.

Copyright: Project Syndicate, 2016
www.project-syndicate.org

A cikk küldése e-mailben

×
Cikk címe:
Európa titkos mentőcsomagja
Biztonsági kód
A fenti képen látható ellenőrzőkód:

Mehet

A *-al jelzett mezők kitöltése kötelező!

Ajánlott cikkek

Rovat további hírei
  • Képgalériák
  • Videogalériák
  • Ismét rengett a föld Olaszországban - fotók: AFP

  • Beköszöntött az extrém hideg Európa városaiba - Fotó: MTI, AFP

  • Olimpia 2024 - Legfrissebb látványtervek. Fotó: MTI

  • Tömegbe hajtott egy teherautó a berlini karácsonyi vásáron Fotók: AFP

  • Már osztják az Erzsébet-utalványokat Fotók: MTI

  • Lemondott Matteo Renzi Fotók: AFP

Előző
Következő
  • Túlteljesített a Magyar Telekom

    Túlteljesített a Magyar Telekom

  • Ezért van romokban Spanyolország gazdasága

    Ezért van romokban Spanyolország gazdasága

  • Így állnak a legnagyobb gazdaságok

    Így állnak a legnagyobb gazdaságok

  • Magyar a világ két legjobb bárja

    Magyar a világ két legjobb bárja

  • Bóvliba vágtak minket - vox pop

    Bóvliba vágtak minket - vox pop

Előző
Következő
Világgazdaság Piactér