VILÁGGAZDASÁG Network

Mozilla Firefox alatt kezdőlapnak

×

Mozilla Firefox böngésző alatt, úgy tudja a VG.hu-t kezdőlapnak állítani, hogy az egér bal gombját nyomva tartva a címsor mellett levő VG ikont ráhúzza a kis házikó ikonnal jelölt kezdőlap gombra.

Belépés

×



Elfelejtett jelszó »

VÉLEMÉNY / ELEMZÉS

Mikor lesz Magyarország Kelet-Európa Luxemburgja?

2011. 4. 21. 05:00|Utolsó módosítás: 2011. 4. 21. 09:31|Vélemény » Elemzés
Nehéz, de nem lehetetlen küldetés az, hogy Magyarország idővel a régió pénzügyi központjává fejlődjön. A legnagyobb konkurenciát éppen a mostani éllovasok jelentik.

Mik ezek?

×

A sorban látható gombokkal a webes közösségi hálózatokon - Facebook - fejezheted ki egy kattintással tetszésedet vagy
oszthatod meg a cikkel kapcsolatos véleményedet ismerőseiddel.

"Tetszik" / "Like" gomb. Ezzel a gombbal a Facebookon fejezheted ki tetszésedet a cikkel kapcsolatban - üzenőfaladon
egyszerűen csak annyi jelenik meg, hogy kedveled ezt a cikket. Ha most éppen be vagy jelentkezve a Facebookra, akkor azt is
látod, hogy ismerőseid közül valakinek tetszett-e már ez az írás. Ha nem vagy bejelentkezve, a gomb megnyomása után ezt
egyszerűen megteheted. (Ez a gomb tényleg csak egy szimpla tetszésnyilvánítás - ha a cikkel kapcsolatban egyből véleményt is
megosztanál, akkor használd a cikk alatti szürke hátterű sorban található "Facebook" feliratot.)

A felugró ablakban beírhatod véleményedet is, és ha épp nem vagy bejelentkezve, egyben azt is megteheted.

2010 végén a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közzétett egy figyelemre méltó koncepciót, amely Magyarországot komoly befektető- és vállalkozásbarát lépésekkel középtávon Kelet-Európa pénzügyi szolgáltató központjává, a régió Luxemburgjává alakítaná. Az elképzelés szerint az átalakulás tartópillérei hazai befektetők által tulajdonolt, nyílt ingatlanbefektetési társaságok (REIT), illetve tekintélyes szakmai múltú és jelentős kezelt vagyonnal rendelkező külföldi alapkezelők lehetnének, amelyeket a tervek szerint a vonzó szabályozói-adózási környezet csábítana hazánkba. A REIT-ekkel a kormány elsősorban a hazai befektetők jelenleg külföldön „parkolt” pénzeit szeretné visszacsalogatni Magyarországra, és ebben főként az alacsony hazai társaságiadó-kulcsra alapoz. Hasonlóképp járna el az uniós szabályok változásának köszönhetően rövidesen határok nélkül működő, óriás nemzetközi alapkezelők esetében is, amikor felajánlaná nekik, hogy központjaikat hozzák a kedvező adózású Magyarországra. A koncepcióval kapcsolatban a megjelenését követően szkeptikus vélemények láttak napvilágot a sajtóban, majd további hírek, részletek nem kerültek nyilvánosságra. A terv látszólag gyorsan háttérbe szorult – szerintem érdemtelenül.

Tanulni nem szégyen, kiváltképp azoktól nem, akik saját erejüknek és kreativitásuknak köszönhetően látható sikereket értek el. A koncepcióban emlegetett Luxemburg pedig ebből a szempontból jó példakép lehet. A régiós vezető státus elérését célként kitűzni persze igen ambiciózus elképzelés, hiszen ebben a versenyben Hollandia, Belgium vagy Írország mellett éppen Luxemburg lenne Magyarország egyik legnagyobb jövőbeli ellenfele – úgy, hogy a befektetőbarát gondolkodásnak és a globális környezethez rugalmasan alkalmazkodó gazdaságpolitikának ezekben az országokban jóval nagyobb hagyománya van, mint hazánkban. Mégis úgy gondolom, hogy a szóban forgó elképzelést nem szabad eleve temetni, mert sok korábbi tervvel ellentétben komoly perspektívát rejt magában. Helyesen méri fel az ország meglévő és megteremthető adottságait, például a pénzügyi területen rendelkezésre álló hazai szakemberállományt és az ország méretéből adódóan rugalmasan, kedvezően alakítható szabályozási-adózási környezetet. Egyszerűbben: a kisebb államokra jellemző nagyobb mozgásteret.

Magyarország „második Luxemburggá válása” nyilvánvalóan számos egyéb tényezőtől is függ majd, de azt fontos kiemelni, hogy például az adózás terén már ma sem állunk roszszul, megvan ehhez a legtöbb szükséges adottságunk. Hazánk az adórendszerével az elmúlt években igen nagy lépést tett a régiós versenyképesség irányába, és nem vagyunk messze attól, hogy a magyarországi székhely komoly vonzerőt és előnyöket jelentsen a vállalkozások, köztük a pénzügyi szektor cégei számára. Természetesen az adórendszerben is mindenekelőtt stabilitásra, kiszámíthatóságra és további adminisztratív egyszerűsítésre van szükség.
Ha adózási szempontból, aszerint vizsgáljuk az NGM által 2010 végén nyilvánosságra hozott tervben felsorolt eszközöket, hogy segítik-e a külföldiek befektetéseinek Magyarországra vonzását, akkor a válasz egyértelműen igen. Ha viszont a terv megvalósítását tűzzük ki célul, akkor van néhány részterület, amely ennek érdekében átalakításra szorul. Ha például ma külföldi illetőségű magánszemély fektet be magyarországi cégbe vagy bármilyen eszközbe, a befektetései után felvett osztalékra a hazai szabályozás forrásadót vet ki. Társasági befektető esetében ilyen adófizetési kötelezettség nincs, a koncepció által megcélzott magánbefektetői kör számára ez azonban még akkor is terhet (adott esetben adminisztrációs terhet) jelent, ha a Magyarországon befizetett forrásadót a külföldön fizetett adóba beszámíthatja. A magánbefektetőkre kirótt osztalék-forrásadó mértékét célszerű lenne tehát csökkenteni vagy akár teljesen elhagyni, ahogyan ez például Szlovákiában is történt.

Amennyiben egy külföldi befektetési alap Magyarországon is működik – például hazai ingatlanbefektetést tart –, akkor mint telephellyel rendelkező külföldi személy, adókötelezettsége keletkezhet, miközben a magyar befektetési alapok nem alanyai a társasági adónak. Nem tudni, hogy ez a megkülönböztetés szándékolt-e, vagy véletlenül adódik a jelenlegi társaságiadó-törvény fogalmi rendszeréből, azt viszont lehet tudni, hogy korábban Lengyelországban is hasonló volt a szabályozás, ám (egy EU-eljárás hatására) a hátrányos megkülönböztetés elkerülése érdekében módosították.

Luxemburg sikerének titka egyebek mellett az, hogy a kormányzat és a pénzügyi felügyelet képviselői, a tanácsadók és a bankok rendszeres időközönként, negyedévente-félévente összegyűlnek egy kerekasztalnál, hogy áttekintsék az aktuális világgazdasági kihívásokat, illetve megvitassák és kitalálják, hogy szerintük az ország ezekből a nemzetközi kihívásokból hogyan tud profitálni. Mindez nagyfokú együttműködést és folyamatos jobbító szándékot feltételez a felek részéről, amelynek köszönhetően a gyakorlati problémák gyorsan kiküszöbölhetők – a szabályozási környezet pedig igyekszik a mindenkori befektetők kedvében járni. Ezt követeli meg a kerekasztal résztvevőitől az ország boldogulásáért érzett felelősség, ami természetesen saját boldogulásuknak is feltétele egyben.

Magyarországon vannak példák hasonló egyeztetésekre, ezek azonban jellemzően kétszereplősek, és mindmáig nem ültettek le minden érintett felet egy közös asztalhoz, hogy ott érveket és elképzeléseket ütköztetve az ország fejlődésének lehetséges irányait közösen keressék. Amennyiben Magyarországon luxemburgi mintára a közeljövőben sor kerülne egy „nagy közös leülésre”, elsőként célszerű lenne leporolni és a beszélgetés témájává tenni az említett NGM-dokumentumot. A magam részéről üdvözölnék minden ilyen előremutató kezdeményezést, amely ha mást esetleg nem is, az együtt gondolkodást képes lehet elindítani.

A szerző a Deloitte adóosztályának vezetője

Szerző: Kövesdy Attila
Tetszett a cikk? Ossza meg!

A cikk küldése e-mailben

×
Cikk címe:
Mikor lesz Magyarország Kelet-Európa Luxemburgja?
Biztonsági kód
A fenti képen látható ellenőrzőkód:

Mehet

A *-al jelzett mezők kitöltése kötelező!

HOZZÁSZÓLÁSOK

  • 2. kuszkusz012011. 4. 21. 10:04

    Viktor ne hagyd magad!

    Igenis te vagy a Luxemburg grófja.

    Jelentem a moderátornak!
  • Jelentem a moderátornak! ×

    Mikor lesz Magyarország Kelet-Európa Luxemburgja?


    Viktor ne hagyd magad!

    Igenis te vagy a Luxemburg grófja.

    Biztonsági kód
    A fenti képen látható ellenőrzőkód:

  • 1. micimacko642011. 4. 21. 05:51

    Legfeljebb méretben !

    Jelentem a moderátornak!
  • Jelentem a moderátornak! ×

    Mikor lesz Magyarország Kelet-Európa Luxemburgja?


    Legfeljebb méretben !

    Biztonsági kód
    A fenti képen látható ellenőrzőkód:

Tisztelt Látogatónk!

 

Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.

Adatai megadása után a belépéshez szükséges jelszavát emailben küldjük el Önnek.

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

A hozzászólás mező nem fogad be HTML kódot, a sortöréseket automatikusan törli.
A képen látható ellenőrzőkód:
captcha
MEHET

Hozzászólásával együtt IP címe is rögzítésre kerül.

Részletes moderálási szabályzatunkat itt olvashatja.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK

Partnerek

  • Képgalériák
  • Videogalériák
  • Útlezárások és forgalomkorlátozások országszerte

  • Vállalati finanszírozás 2014 - Fotó: Kallus György

  • Tüntetés az internetadó ellen 2.0 - Fotó: Kallus György

  • Tüntetés az internetadó ellen - Fotó: Kallus György

  • Áder János államfő felszólalt az Országgyűlés plenáris ülésén - Fotó: Kallus György

Előző
Következő
  • Túlteljesített a Magyar Telekom

    Túlteljesített a Magyar Telekom

  • Ezért van romokban Spanyolország gazdasága

    Ezért van romokban Spanyolország gazdasága

  • Így állnak a legnagyobb gazdaságok

    Így állnak a legnagyobb gazdaságok

  • Magyar a világ két legjobb bárja

    Magyar a világ két legjobb bárja

  • Bóvliba vágtak minket - vox pop

    Bóvliba vágtak minket - vox pop

Előző
Következő