VILÁGGAZDASÁG Network

Mozilla Firefox alatt kezdőlapnak

×

Mozilla Firefox böngésző alatt, úgy tudja a VG.hu-t kezdőlapnak állítani, hogy az egér bal gombját nyomva tartva a címsor mellett levő VG ikont ráhúzza a kis házikó ikonnal jelölt kezdőlap gombra.

Belépés

×



Elfelejtett jelszó »

VÉLEMÉNY / ELEMZÉS

Soós Károly Attila a kormányzati pilótajátékról

2012. 4. 17. 17:00|Utolsó módosítás: 2012. 4. 17. 17:30|Vélemény » Elemzés
Állampapírjaink hozamemelkedése önmagában és nemzetközi összehasonlításban is több mint aggasztó.

Mik ezek?

×

A sorban látható gombokkal a webes közösségi hálózatokon - Facebook - fejezheted ki egy kattintással tetszésedet vagy
oszthatod meg a cikkel kapcsolatos véleményedet ismerőseiddel.

"Tetszik" / "Like" gomb. Ezzel a gombbal a Facebookon fejezheted ki tetszésedet a cikkel kapcsolatban - üzenőfaladon
egyszerűen csak annyi jelenik meg, hogy kedveled ezt a cikket. Ha most éppen be vagy jelentkezve a Facebookra, akkor azt is
látod, hogy ismerőseid közül valakinek tetszett-e már ez az írás. Ha nem vagy bejelentkezve, a gomb megnyomása után ezt
egyszerűen megteheted. (Ez a gomb tényleg csak egy szimpla tetszésnyilvánítás - ha a cikkel kapcsolatban egyből véleményt is
megosztanál, akkor használd a cikk alatti szürke hátterű sorban található "Facebook" feliratot.)

A felugró ablakban beírhatod véleményedet is, és ha épp nem vagy bejelentkezve, egyben azt is megteheted.

Egy hiteles, nagyobb legitimációval bíró kormány a piacokon kisebb kamatfelárral tud hitelt fölvenni. Ez a tétel önmagában 300-400 milliárd forintot is elérhet évente” – mondta Varga Mihály – ma a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára – még ellenzéki politikusként, a 2010-es parlamenti választások előtt. Ez meggyőzően hangzik. A baj csak az, hogy túlságosan jól tudjuk: nem a mostani kormányról szól. Hiszen annak hivatalba lépése óta a magyar állami hitelfelvételek (kötvénykibocsátások) kamatfelárai (hozamfelárai) nem csökkennek, hanem növekszenek.

A cikk a hirdetés után folytatódik
A tradingeconomics.com rangsorában az „előkelő” ötödik helyen állunk: Görögország, Pakisztán, Brazília és Portugália után a mi államkötvényeink adják a világon a legmagasabb hozamot.  A kamatfelárakat alapjában véve a hitelfelvevők hitelképességének piaci megítélésére alapozzák. A piaci megítélést az úgynevezett credit default swap (CDS) felárak jelentik, amelyek azt fejezik ki, hogy a kötvény névértékének mekkora hányadáért lehet a befektetett pénz visszaszerzését garantáló biztosítást kötni arra az esetre, ha a kötvény kibocsátója fizetésképtelenné válik.

2009. június 4. és 2010. június 3. között az ötéves lejáratú magyar államkötvények átlagos CDS-felára 242 bázispont volt. 2010. június 4-én, nem sokkal a Fidesz-kormány megalakulása után Kósa Lajos Fidesz-alelnök a magyar államháztartás helyzetét a görögéhez hasonlította, aminek következtében a felár megugrott, bár távolról sem az akkor 800 bázispontos görög szintre. De a magasabb szint tartósnak bizonyult: 2010. június 4. és 2011. június 3. között 315 bázispont volt, ez az előző egyéves időszakhoz képest 0,7 százalékos kamatemelkedést jelentett a magyar államháztartásnak. Ezzel egy időben a hazánkon kívüli kelet-közép-európai új uniós tagállamok, valamint Oroszország és Horvátország átlagos CDS-felára 218-ról 182 bázispontra csökkent.

Részletesebb képet nyerhetünk CDS-feláraink abszolút és relatív alakulásáról a mellékelt ábrából. Láthatjuk, hogy a hazánkon kívüli három visegrádi ország: Csehország, Lengyelország és Szlovákia átlagánál lényegesen – és az euróválság tavaly júliusi kiéleződése óta fokozódó mértékben – rosszabbul állunk. Ugyancsak tavaly július óta fokozatosan és jól kivehetően közelebb kerültünk három euróválság-ország, Írország, Portugália és Spanyolország átlagához (Görögországra nincsenek használható adatok), ami azt jelenti, hogy hozzájuk képest romlott a megítélésünk. Ezt, gondolom, nehezen lehetne az ő válságukkal vagy a minden baj kapcsán előkerülő „elmúltnyolcévezéssel” magyarázni. Végül az ábrából azt is kitűnik, hogy újabban már Romániától is határozottan leszakadunk.

Annak szemléltetését, hogy forintban mennyibe kerülnek az adófizetőknek a magyar államkötvények magas hozamai, a Romániával való összevetésre alapozzuk: azt számítjuk ki, mennyit takaríthatnánk meg, ha csak a román állampapírhozamokat (-kamatokat) kellene fizetnünk. A két ország futamidő tekintetében összehasonlítható, utolsó közzétett állampapír-aukciós adatai – az ábrával összhangban – két százalékpont körüli különbséget mutatnak. Például az utolsó román hároméves állampapírokat február 2-án 6,79 százalékos, az ugyanilyen magyarokat április 5-én 8,75 százalékos hozammal bocsátották ki. Persze itt nemzeti valutákban történt kibocsátásokról van szó, és így eszünkbe juthat, hogy ez a hozamkülönbség talán abból fakad, hogy a romániai fogyasztóiár-infláció az utóbbi néhány hónapban lassabb lett a miénknél.

Ez azonban tévedés, hiszen a magyar és a román állami eurókötvények hozamai között még nagyobb, az utóbbi hetekben már három százalékpontot is meghaladó különbségek vannak, amelyeket természetesen csakis a magasabb magyar adóskockázat – más szavakkal az alacsony szintű hitelesség további csökkenése – magyarázhat. (Persze az eurókötvények esetében másodlagos piaci hozamokról beszélünk, hiszen ilyeneket mindkét országban ritkán bocsátanak ki. Mellesleg, a magas másodlagos piaci hozam érthetővé teszi, hogy sokan felkapták a fejüket, amikor az elmúlt hetekben felmerült egy új magyar eurókötvény kibocsátásának gondolata.)

A magyar államadósság (a he­lyi önkormányzatok adósságával együtt) 22 692 milliárd forint volt 2011 végén. Átlagos lejárata négy év; az egyszerűség kedvéért feltesszük, hogy minden évben a negyedét kell megújítani. Az első évi többletkamat – amelyet a román államkincstáréhoz képest magasabb kamatláb miatt fizetünk – meghaladja a 100 milliárd forintot (ez az összeg az államadósság körülbelül 1300 milliárd forintos „induló” kamatterhéhez adódik hozzá). A második évi többletkamat már 200 milliárd körüli és így tovább.

Csak abban ne legyünk biztosak, hogy néhány év után lelassul a kamatteher növekedése. Ugyanis a kamatemelkedés jó eséllyel önmagát erősítő folyamattá válik. Minél magasabb kamatokat fizet a magyar államháztartás, annál inkább kétlik a hitelezők, hogy néhány év múlva még tud fizetni. Így a növekvő kockázat miatt tovább emelik a kamatokat. Ez bizony nem egyéb, mint egy pilótajáték.

Szerző: Soós Károly Attila, közgazdász
Tetszett a cikk? Ossza meg!

A cikk küldése e-mailben

×
Cikk címe:
Soós Károly Attila a kormányzati pilótajátékról
Biztonsági kód
A fenti képen látható ellenőrzőkód:

Mehet

A *-al jelzett mezők kitöltése kötelező!

HOZZÁSZÓLÁSOK

  • 4. bulvármédiás2012. 4. 19. 16:13

    Na igen, a magas kamat elsőre vonzó a befektetőknek, de jó kérdés, hogy vajon fizetni is tud-e.

    Jelentem a moderátornak!
  • Jelentem a moderátornak! ×

    Soós Károly Attila a kormányzati pilótajátékról


    Na igen, a magas kamat elsőre vonzó a befektetőknek, de jó kérdés, hogy vajon fizetni is tud-e.

    Biztonsági kód
    A fenti képen látható ellenőrzőkód:

  • 3. torture2012. 4. 19. 09:35

    Annyira szép amikor államcsődöt hozó bolsevákok meg libsevávákok kiabálnak másokra hibbant vezért meg birka szavazókat.
    Szerintem inspirációként ilyenkor mindig a tükörbe néznek.

    Jelentem a moderátornak!
  • Jelentem a moderátornak! ×

    Soós Károly Attila a kormányzati pilótajátékról


    Annyira szép amikor államcsődöt hozó bolsevákok meg libsevávákok kiabálnak másokra hibbant vezért meg birka szavazókat.
    Szerintem inspirációként ilyenkor mindig a tükörbe néznek.

    Biztonsági kód
    A fenti képen látható ellenőrzőkód:

  • 2. Azzurro2012. 4. 18. 01:11

    Megfizetjük az árát a Főcigány ámokfutásának. Csak remélni lehet, hogy azok a birkák, akik 2 éve rászavaztak végre felismerik, hogy milyen csúnyán át....ták őket.

    Jelentem a moderátornak!
  • Jelentem a moderátornak! ×

    Soós Károly Attila a kormányzati pilótajátékról


    Megfizetjük az árát a Főcigány ámokfutásának. Csak remélni lehet, hogy azok a birkák, akik 2 éve rászavaztak végre felismerik, hogy milyen csúnyán át....ták őket.

    Biztonsági kód
    A fenti képen látható ellenőrzőkód:

  • 1. kuszkusz012012. 4. 17. 18:50

    Édes Vargám, hogyan lehet hiteles egy olyan kormány amelyet egy kergemarha vezet?

    Jelentem a moderátornak!
  • Jelentem a moderátornak! ×

    Soós Károly Attila a kormányzati pilótajátékról


    Édes Vargám, hogyan lehet hiteles egy olyan kormány amelyet egy kergemarha vezet?

    Biztonsági kód
    A fenti képen látható ellenőrzőkód:

Tisztelt Látogatónk!

 

Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.

Adatai megadása után a belépéshez szükséges jelszavát emailben küldjük el Önnek.

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

A hozzászólás mező nem fogad be HTML kódot, a sortöréseket automatikusan törli.
A képen látható ellenőrzőkód:
captcha
MEHET

Hozzászólásával együtt IP címe is rögzítésre kerül.

Részletes moderálási szabályzatunkat itt olvashatja.

  • Képgalériák
  • Videogalériák
  • A Ferencvárosi Torna Club új stadionjának ünnepélyes megnyitója - Fotó: Kallus György

  • Bemutatták az új Puskás Ferenc Stadion látványterveit - Fotó: Kallus György

  • Felállították az emlékművet a Szabadság téren - Fotó: Kallus György

  • Tündér Ilona játszótér megnyitója a volt Vidámpark területén - Fotó: Vémi Zoltán

  • VG konferencia: Tudatos és gazdaságos vezetés - az utakon, és az üzleti életben - Fotó: Kallus György

  • Az Oszággyűlés plenáris ülése - fotó: Kallus György

Előző
Következő
  • Túlteljesített a Magyar Telekom

    Túlteljesített a Magyar Telekom

  • Ezért van romokban Spanyolország gazdasága

    Ezért van romokban Spanyolország gazdasága

  • Így állnak a legnagyobb gazdaságok

    Így állnak a legnagyobb gazdaságok

  • Magyar a világ két legjobb bárja

    Magyar a világ két legjobb bárja

  • Bóvliba vágtak minket - vox pop

    Bóvliba vágtak minket - vox pop

Előző
Következő