Világgazdaság Online

Mire és mennyit szabad költeni a köz kasszájából? Jár a 14. havi fizetés meg a húsvéti, karácsonyi, nyaralási bónusz a köz szolgáinak? Görögországban idáig járt, mostantól nem. Eljött a nadrágszíjmeghúzás időszaka, a közalkalmazottaknál is.
>Sztrájkok, demonstrációk követik egymást válaszként, tegnap pedig már a pénzügyminisztérium is „elesett”, merthogy a felháborodott tömeg egy része elfoglalta az épületet.
Budapesten viszont épen és sértetlenül áll a Pénzügyminisztérium. A Nádor téren adóigazgatási dolgozók demonstrálnak, a pénzügyminiszter meg bentről fotózik. Idilli kép. Lehetne, de nem az. Az adóigazgatási dolgozók 25-35 százalékos keresetcsökkenésről beszélnek, ezért kompenzációt követelnek. Lehet valamennyi igazságuk, hiszen ha van némi kapcsolat a GDP és a keresetek között, akkor valóban aránytalanul nagy ez a csökkenés. Az előbbi tavaly 6,4 százalékkal esett vissza. Csakhogy... A megelőző években a keresetek rendre nagyobb mértékben emelkedtek, mint a bruttó hazai termék. Egyszer csak beütött a krach – a világválság meg a hazai rossz gazdálkodás következtében nálunk halmozott mértékben –, és most többszörösen megfizetünk a fedezet nélküli jólétért.
Persze minden relatív. Nagy valószínűséggel nem a revizorok életszínvonala szaladt el az elmúlt években. De ez most részletkérdés. (Az érintetteknek nem az.) Magyarországon is az állami kassza rendbetétele a legfőbb feladat. Ennek áldozatai vannak. Mi, mindannyian. Sőt, a magánszektor dolgozói talán még nyersebb formában és már a kezdeti szakaszban találkoztak a válság pusztító (vagy építő?) jeleivel. Azonnali létszám-, sőt, bércsökkentés volt a válasz. A cégek túlélése volt a tét.
Sok országban most az állam finanszírozhatósága a tét. Válságban csak a kiadások visszafogása hozhat gyors eredményt. Ezt érzik most a közpénzből fizetett alkalmazottak is. Ha akarják, ha nem.

Oszkó Péter fotója itt megnézhető