Világgazdaság Online

Barack Obama amerikai elnök külpolitikai stratégiájának megvalósítását és a török–örmény megbékélést is hátráltathatja a washingtoni képviselőház külügyi bizottságának azon határozata, amely népirtásként ismeri el az ottomán törökök által az első világháború idején az örmények sérelmére elkövetett tömeges gyilkosságokat. Ankara máris hazarendelte washingtoni nagykövetét, az örmények pedig azt fájlalják, hogy Obama a szavazás előtt megpróbálta lebeszélni a képviselőket a határozat elfogadásáról.
Az amerikai vezetés számára azért nagyon kínos az ügy, mert Törökország kulcsszerepet játszik a közel-keleti térséggel és a muszlim világ egészével kapcsolatos törekvéseiben. A washingtoni politika abból indul ki, hogy Ankara befolyása egyre nagyobb a régióban, a NATO második legnagyobb hadseregével rendelkezik, és fontos amerikai katonai bázisoknak ad otthont. Jelenleg ráadásul Törökország az ENSZ Biztonsági Tanácsának is tagja, és az Egyesült Államok számára nagyon fontos lenne meggyőzni az Irán elleni szankciók támogatásáról.
A határozat a török–örmény kapcsolatok alakulásának szempontjából sem jött jókor. A két ország tavaly megállapodást írt alá a diplomáciai kapcsolatok felvételéről és a határ megnyitásáról, azt azonban még egyik parlament sem ratifikálta. Ahmet Davutoglu török külügyminiszter az amerikai lépés után ugyan a közeledés folytatását ígérte, ám hozzátette: veszélybe került a ratifikáció. BÁ