Mozilla Firefox alatt kezdőlapnak

×

Mozilla Firefox böngésző alatt, úgy tudja a VG.hu-t kezdőlapnak állítani, hogy az egér bal gombját nyomva tartva a címsor mellett levő VG ikont ráhúzza a kis házikó ikonnal jelölt kezdőlap gombra.

Belépés

×



Elfelejtett jelszó »

2017. 1. 11. 05:00|Utolsó módosítás: 2017. 1. 11. 15:15|Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora | Vélemény

Kell-e a tőzsde?

Mik ezek?

×

A sorban látható gombokkal a webes közösségi hálózatokon - Facebook - fejezheted ki egy kattintással tetszésedet vagy
oszthatod meg a cikkel kapcsolatos véleményedet ismerőseiddel.

"Tetszik" / "Like" gomb. Ezzel a gombbal a Facebookon fejezheted ki tetszésedet a cikkel kapcsolatban - üzenőfaladon
egyszerűen csak annyi jelenik meg, hogy kedveled ezt a cikket. Ha most éppen be vagy jelentkezve a Facebookra, akkor azt is
látod, hogy ismerőseid közül valakinek tetszett-e már ez az írás. Ha nem vagy bejelentkezve, a gomb megnyomása után ezt
egyszerűen megteheted. (Ez a gomb tényleg csak egy szimpla tetszésnyilvánítás - ha a cikkel kapcsolatban egyből véleményt is
megosztanál, akkor használd a cikk alatti szürke hátterű sorban található "Facebook" feliratot.)

A felugró ablakban beírhatod véleményedet is, és ha épp nem vagy bejelentkezve, egyben azt is megteheted.

Kell, persze. A piacgazdaság fontos intézménye, a tőkeallokálás patinás formája. Főleg az angolszász rendszerben olyan nagy a súlya, hogy a nap végi gongatás meg a forgalom képernyőt követelő esemény Amerikában, a részvények mozgása a társasági csevej tárgya.

Nálunk más a helyzet. A 7-es buszon nem nehéz elcsípni mondatokat a kamatokról, a devizaárfolyamokról, a banki ügyekről általában, de nem hallottam, hogy valaki a BUX-ról tájékoztatta volna izgatottan telefonpartnerét. Pedig a nemzetközi trenddel együtt kiemelkedő szintre jött fel a mi indexünk is.

Hogyne kellene a befektetőknek a börze. Bár a gazdaságtörténet szerint a nemzeti vagy tartományi tőzsde leginkább a vállalkozások növekedési lehetőségének a megfinanszírozásához fontos. Ám ha ez így van, miért olvasni tőzsdei kivonulásokról, és miért olyan ritka a bevezetés nálunk?

Hiszen ezekben az években generációs váltás zajlik a magyar vállalkozások populációjában: a működő cégek nagy hányada az 1985 és 1995 közötti tíz évben indult, az alapító-cégvezető jellemzően most lép be az aktív életkorát lezáró szakaszba. Ha nincs fia, lánya, aki átvenné az üzletet, adódna egyik lehetőségként a nyílt társasági forma vállalása, kényelmes pakett megtartásával, tőzsdei cégként aspirálva az üzleti örökkévalóságra.

Mégis úgy néz ki, hogy a tőzsdei vezetés évek óta folytatott felvilágosítómunkája ellenére a hazai tulajdonú körben súlytalan maradt a BÉT.

Igaz, nem élvezett töretlen kormányzati támogatást. Nem tett jót 2011-ben a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer államosítása, azzal a demagóg váddal, hogy „eltőzsdézték” a megtakarításokat. Valóban drágán működött és jó magyar szokás szerint széttagolt volt ez az iparág, de e gyengeségektől világos és kemény szabályozással megszabadulhattunk volna. A megszüntetés gyorsabb, ám nemzetgazdaságilag drágább intervenció, és olyan, amelyik a tőkepiaci kultúrát nagyban visszavetette.

Ez már a múlt. Erőteljes tőkepiac nélkül viszont nehéz hatékony tőkeallokációt és lendületes vagyonképződést megvalósítani. Két ágon kell próbálkozni minálunk: az egyik továbbra is a hazai családi cégek meggyőzése, tutorálása. A másik, ha az állami vállalatokat egészben vagy részben (mondjuk a részvénytulajdon negyedét kitevő közkézhányaddal) bevezetnék a tőzsdére.

Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora

Mindkét irány logikus, és leginkább kulturális-személyi korlátjai vannak. Udvariasan fogalmazva: az évtizedek óta fungáló magántulajdonosok gyakran annyira egyéni elszámolási, szervezési kultúrában működtették cégeiket, hogy nem szívesen teszik ki magukat a tőzsdére lépéssel együtt járó nyilvánosságnak. Ami pedig az állami vállalatok tőzsdei cégként való működését illeti, a nyilvános kereskedés szabályozottsága és a tőzsdei elemzők folytonos érdeklődése mellett onnantól már nem lehet (hogy is mondjuk óvatosan?) kevéssé transzparensen rendelkezni a vagyonnal.

Kell-e nekünk saját börze? A jelek szerint nagyon is: a jegybank a BÉT főtulajdonosa lett. Az állami tulajdonlás ugyan szembemegy a nemzetközi trenddel, de átmeneti szakaszként nem kifogásolható, főként, ha az MNB képes feloldani a tulajdonosi és egyben regulátori szerepe közötti konfliktust. Az államhoz közelebb kerülve viszont talán nagyobb a hatóságok bizalma a tőzsdében és általában a tőkepiacban; ahol ilyen nagy az állam gazdasági szerepe, ez bizony érdemi szempont.

Tőzsdénk mérete azonban csekély. Nemzetközi szövetségben való részvétel segítene a technológiai költségek mérséklésében a méretgazdaságosság révén. A bécsi tőzsdéhez való tartozás nem volt igazán sikeres, és már a múlté, hamarosan stratégiai döntéseket kell hozni. Jó esetben azok nyomán már nem vetődik fel a kérdés, hogy kell-e. Csak az, hogy milyen legyen a magyar börze.

A cikk küldése e-mailben

×
Cikk címe:
Kell-e a tőzsde?
Biztonsági kód
A fenti képen látható ellenőrzőkód:

Mehet

A *-al jelzett mezők kitöltése kötelező!

Ajánlott cikkek

Rovat további hírei
  • Képgalériák
  • Videogalériák
  • Ismét rengett a föld Olaszországban - fotók: AFP

  • Beköszöntött az extrém hideg Európa városaiba - Fotó: MTI, AFP

  • Olimpia 2024 - Legfrissebb látványtervek. Fotó: MTI

  • Tömegbe hajtott egy teherautó a berlini karácsonyi vásáron Fotók: AFP

  • Már osztják az Erzsébet-utalványokat Fotók: MTI

  • Lemondott Matteo Renzi Fotók: AFP

Előző
Következő
  • Túlteljesített a Magyar Telekom

    Túlteljesített a Magyar Telekom

  • Ezért van romokban Spanyolország gazdasága

    Ezért van romokban Spanyolország gazdasága

  • Így állnak a legnagyobb gazdaságok

    Így állnak a legnagyobb gazdaságok

  • Magyar a világ két legjobb bárja

    Magyar a világ két legjobb bárja

  • Bóvliba vágtak minket - vox pop

    Bóvliba vágtak minket - vox pop

Előző
Következő
Világgazdaság Piactér