Világgazdaság Online

Helyi felelősség
„Nem látok nagy lehetőségeket ebben az adóügyben. Nem olyan időket élünk, hogy többet beszedünk és többet elköltünk. Most tartalékot kell képeznie minden önkormányzatnak, amelyik csak képes erre. Az ingatlanadó kapcsán mérlegelni kell, hogy nagyon nagy teher ez sokaknak, emiatt szerintem nem is nagyon fognak élni az önkormányzatok ezzel a lehetőséggel. Persze egy négyzetméter-alapú ingatlanadó jó megoldás lehet ott, ahol ez belefér a lakosság fizetőképességébe. Azt támogatom, hogy több adót szedhessenek be helyben. Egyrészt vannak helyi ügyek, amelyeket a központi irányítók nem mindig látnak át, másrészt pedig nekünk, az önkormányzatoknak van meg az a felelősségünk, hogy szembenézzünk a lakossággal.”
Babák Mihály , Szarvas polgármestere


Reális mértékben
„Magyarországon ma irreálisan alacsony a vagyonadóztatás mértéke. Egy jól kivetett ingatlanadónak helye van, persze csak reális mértékben, és ésszerű adminisztráció mellett. Például egy negyed-fél százalékos kulcs, ha csak a nagyobb értékű ingatlanokra vetik ki, működőképes lehet. Egy ennél nagyobb teher azonban beláthatatlan következményekkel járna. Az pedig, hogy más helyi adók kivetésében kisebb legyen az állam szerepe, tovább fokozná a versenyképesség romlását. Egy adó kivetésekor nemcsak azt kell vizsgálni, mennyi közvetlen bevételt hoz, hanem azt is, hogyan hat a vállalkozásokra, a fogyasztásra. Ott lehet önálló mozgásteret adni, ahol ez jól szabályozott, máshol központi adópolitika kell.”

Oszkó Péter volt pénzügyminiszter

Nincs segítség
„A települési önkormányzatokon senki sem fog segíteni, ez most már világos. A megyék adósságát átvállalhatta az állam, esetleg a megyei jogú városok képesek lehetnek zsarolni a mindenkori hatalmat, de a többi településnek nem lesz más választása, mint emelni a meglévő helyi adókat, vagy újakat bevezetni. Politikailag persze ez fájó egy városvezetés számára, de meg fogják lépni, mert ha nem teszik meg, a település csődbe jut. A bevételnövelésnek az építményadó a legegyszerűbb fajtája, de nem hiszem, hogy ez végül háromszázalékos lesz. Még nem tudjuk, mi jöhet az önkormányzati szektorban, annyi látszik, hogy csupán annyi adóbevételből, ami most van, nem lesz könnyen tartható a működőképesség.”
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos
Szövetségének elnöke



Nagy különbségek
„Az ingatlanadó mértékkel jó lehet, de nem ebben látom a kivezető utat. Építészként mondom: nem lenne jó ötlet, ha csak a négyzetméter és az ott lakók száma alapján határoznák meg az adókulcsot, és persze sok olyan ingatlan is van, amely bár nagy, az ott élők nem gazdagok, hogy őket kelljen még jobban adóztatni. Nyilvánvaló például, hogy teljesen más egy ugyanakkora rózsadombi és egy ózdi családi ház. De figyelembe kell venni azt is, hogy a tulajdonosnak
az az egy ingatlanja van, vagy van neki akár öt-hat másik is. Azt támogatom, hogy a kormány segítse a helyi gazdálkodást, de nem értek egyet azzal, hogy csak az adók jelenthetik a megoldást. Sokkal nagyobb szerepet kell adni a vállalkozásfejlesztésnek.”
Tétényi Éva, Esztergom
polgármestere



Nem elegendő
„Az ingatlanadó nem lesz elég a települések anyagi problémáinak a megoldására, újra kell gondolni az egész önkormányzati kérdést. Az ingatlanadót abban a formájában, ahogyan az eredeti javaslat szólt, kizárt, hogy kivessék a lakosságra, egyszerűen azért, mert a polgármester szeretne polgármester maradni. Ha ipari vagy más gazdasági ingatlanokra vetnék ki, négyzetméteralapon számítva, akkor működőképes is lehet az ötlet. Önmagában ugyanis nem rossz a terv, de nagyon magas kulccsal számolnak,
a forgalmi értéknek legfeljebb egy százaléka lenne a reális. Az ellenben, hogy más helyi adókat szabadabban vethetnének ki ezután az önkormányzatok, önmagában nem biztos, hogy számottevő hatással
járhat.”
Vámosi-Nagy Szabolcs
adószakértő