Átszervezi az intézmény hulladékgyűjtési rendszerét és új biohulladék-kezelési technológiákat fejleszt a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE). A körforgásos gazdaságra fókuszáló, egymilliárd forintos támogatással induló projekt során megvalósuló biohulladék-gyűjtési és -kezelési rendszer példát mutathat a jövőben hasonló, decentralizált rendszerek kiépítéséhez, az ezt létrehozó MATE Tudásközpont pedig a hazai agrárinnováció egyik tudományos fellegvára lehet – írja közleményében az egyetem.

Megemlítik, hogy az Európai Bizottság 2023. december 31-től kötelezővé teszi a elkülönített gyűjtését, vagy a keletkezés helyén történő gyűjtését és hasznosítását. Ezért a MATE kutatói a tavaly októberben indult és jövő november végéig tartó projekt keretében azokat a hatékony módszereket keresik, amelyek révén sikerrel teljesíthetők a körforgásos gazdaságra vonatkozó előírások.

Fotó: KALLUS GYORGY

A projekt legfőbb sarokköve a gödöllői Szent István Campus területén képződő hulladékok mennyiségének és összetételének meghatározása, a jelenlegi hulladékgyűjtési rendszer fejlesztése és egységesítése. A campus és a tangazdaságai által termelt biohulladékot szelektíven gyűjtik össze, és a világon egyedülálló módon helyben történik a kezelése, a hasznosítása és a felhasználása is. Az ehhez szükséges gépek és technológiák beszerzése, valamint a szerves termésnövelők és talajjavítók minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása így a projekt egyik fő fókusza.

Emellett kiemelt cél a magyar agrárinnováció elősegítése, valamint a körforgásos és azon belül a biomassza-alapú mezőgazdaság létrejöttének támogatása. Jelentős figyelmet kap a korszerű biohulladék-kezelési technológiák fejlesztése is, beleértve a talajerő-gazdálkodás szempontjából stratégiai fontosságú aerob kezelést és a megújuló energiát biztosító anaerob fermentációt. Emellett kutatási projektek indulnak olyan ígéretes technológiák fejlesztésére is, mint a biohidrogén-előállítás, a hidrotermális karbonizáció vagy a plazmatechnika. A komplex célok megvalósítása érdekében hozta létre az egyetem a Körforgásos Gazdaság Elemző- és Tudásközpontot, amely a kutatás-fejlesztési szerepén túl a hazai jogalkotási és támogatási rendszer megújításához is hozzájárul.