A tavalyi év utolsó negyedévében mennyiségben 40 százalékkal csökkent a műtrágya-értékesítés az egy évvel korábbi azonos időszakban forgalmazott volumenhez képest – közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Ez meghaladta az első kilenc hónap forgalomcsökkenésének mértékét, amikor 31,4 százalékos volt a visszaesés. Az átlagnál jóval nagyobb mértékben, a korábbinak a 20 százalékára csökkent az ammónium-nitrát iránti kereslet, a kálisó és a momoammónium-foszfát forgalma pedig az egy évvel korábbihoz képest 70 százalékkal esett. Közben a nitrogénműtrágyaként használt karbamid forgalma csaknem a két és félszeresére nőtt. Mennyiségben a legnagyobb kereslet a mészammon-salétrom és a karbamid iránt volt: a negyedik negyedéves értékesítés 81 százalékát ez a két termék adta.
Az értékesítési árak a megfigyelt időszakban 1,6–2,7-szeresükre emelkedtek 2021 negyedik negyedévéhez mérten, de az utolsó negyedévben a műtrágya értékesítési árai valamelyest csökkenni kezdtek. Mint emlékezetes, a tavalyi első kilenc hónapban a műtrágyaárak átlagosan több mint megtriplázódtak.
A piacra hatott az is, hogy még tavaly decemberben az fél évre felfüggesztette a nitrogénműtrágyák alapanyagául szolgáló ammónia és karbamid vámtételét. A szakértők ettől az Oroszországot és Fehéroroszországot nem érintő intézkedéstől az európai gabonatermelők költségeinek mérséklődését, ezen keresztül a gabonaárak csökkenését várták.
A növényvédő szerek tavalyi utolsó negyedéves adataiból az derül ki, hogy ezekből a termékekből 54 százalékkal kevesebbet vásároltak a gazdák, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban. Általánosan jellemző, hogy a drágulás, valamint a gyenge termés okozta jövedelemcsökkenés miatt visszafogták ráfordításaikat a gazdálkodók, de – bizonyára a csapadékos időjárás miatt – néhány gombaölő értékesített mennyisége nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A megfigyelt rovarölő szerek forgalma 23-50 százalékkal esett vissza, míg a gyomirtók iránti igény 2022 negyedik negyedévében a kétharmadával csökkent a tavalyi év azonos időszakához mérten.
Majdnem félmillió tonna műtrágya hiányzik a magyar földekrőlMegduplázták árbevételüket a műtrágya-forgalmazók az első háromnegyedévben, annak ellenére is, hogy harmadával csökkent az eladott mennyiség. |
Mezőgazdasági gépek vásárlására lényegesen többet költöttek az agrárgazdálkodók tavaly az első három negyedévben, mint 2021 hasonló időszakában. Az AKI adatai szerint az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 269,1 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket, ami 69 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi forgalmat. Az alkatrészforgalom 15 százalékkal emelkedett az előző év első kilenc hónapjához képest, a termelők 63,2 milliárd forintot fordítottak alkatrészbeszerzésre.
Továbbra is az erőgépek vitték a prímet, a vizsgált időszakban ezek beszerzésének értéke tette ki a mezőgazdasági gépberuházások összértékének 61 százalékát. A teljes értékesítésen belül a traktorok 35, a gabonakombájnok pedig 15 százalékos részarányt képviseltek. Az egy évvel korábbi időszakhoz képest 861-gyel több, 3014 új kerekes traktor frissítette a gépparkot, erre 95,1 milliárd forintot költöttek a mezőgazdasági termelők. Leginkább a 141–190 lóerős kategóriájú traktorokat vették a gazdálkodók, ezek kereslete 42 százalékkal, míg a 191–260 lóerős, nehéz univerzális traktoroké 24 százalékkal nőtt. Nagyot nőtt a gabonakombájn-piac, 317 új arató-cséplő gép került a gazdaságokba 39,2 milliárd forint értékben, míg egy évvel korábban 221-et értékesítettek, 22,1 milliárd forintért.
