Keserű kijózanodás a magyar borpiacon: egyre kevesebb megy külföldre – közel ötmilliárd forint tűnt el az exportbevételből
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMintegy 4,7 milliárd forinttal kevesebb bevételt hozott Magyarországnak a borexport 2026 első hét hónapjában, mint egy évvel korábban. A külföldre szállított bor mennyisége csaknem 16 százalékkal, 698,9 ezer hektoliterre esett, miközben a kivitel értéke 18 százalékkal, 21,5 milliárd forintra csökkent – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) borpiaci jelentéséből, amely a külkereskedelem alakulását a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján mutatja be. Az összesítés a gyöngyöző borokat és a pezsgőket nem tartalmazza.
A visszaesés elsősorban a magyar kivitel kétharmadát adó lédig borokat érintette. Ezekből január és július között 467,8 ezer hektoliter került külföldre, közel ötödével kevesebb, mint 2025 azonos időszakában. Az exportérték ennél is nagyobbat, mintegy negyedével zuhant, 8,33 milliárd forintra.
A palackos borok kivitele mennyiségben jobban tartotta magát: a kiszállítás 6 százalékkal, 231,1 ezer hektoliterre mérséklődött. Az ebből származó bevétel azonban csaknem 13 százalékkal, 13,2 milliárd forintra csökkent. Vagyis mindkét kiszerelésnél a bevétel gyorsabban apadt, mint az eladott mennyiség, ami az átlagos exportérték mérséklődését is jelzi.
Milyen bor megy leginkább külföldön?
A nemzetközi piacokon továbbra is a magyar fehérborok dominálnak, amelyek a kivitt mennyiség csaknem 79 százalékát adták. A palackos vörös- és rozéborok exportvolumene ugyanakkor szinte változatlan maradt, miközben a palackos fehéreké több mint tizedével visszaesett.
A belföldi piacon sem ad egyértelműen kedvező képet az áremelkedés. Az AKI Piaci Árinformációs Rendszerében megfigyelt, Magyarországon termelt és itthon értékesített földrajzi jelzés nélküli, valamint oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott
borok átlagára január–augusztusban 12,6 százalékkal, hektoliterenként 42,2 ezer forintra nőtt. Az értékesített mennyiség azonban 19 százalékkal, 200,9 ezer hektoliterre csökkent.
Különösen látványosan vált szét a fehérborok árának és forgalmának alakulása. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehérek feldolgozói értékesítési átlagára 22,3 százalékkal, hektoliterenként 42 948 forintra emelkedett, miközben az eladott mennyiség csaknem 30 százalékkal, 102,4 ezer hektoliterre esett.
Ugyanebben a kategóriában a vörös- és rozéboroknál fordított folyamat látszott:
- az átlagár 6 százalékkal, hektoliterenként 36 336 forintra csökkent,
- az értékesítés viszont 8,3 százalékkal, 91,7 ezer hektoliterre bővült.
Ezek feldolgozói árak, így változásuk nem azonos a bolti borárak alakulásával, és az átlagokat az eladott termékek összetétele is befolyásolja.
A külpiacon a megfigyelt földrajzi jelzés nélküli és földrajzi jelzéssel ellátott magyar borok együttes átlagára lényegében stagnált: hektoliterenként 33,7 ezer forintot tett ki az első nyolc hónapban. A hozzá tartozó értékesített mennyiség ugyanakkor 19 százalékkal csökkent. A földrajzi jelzéssel ellátott fehér-, illetve vörös- és rozéborok exportára egyaránt mintegy 4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Tokaji bor: kevesebb, de legalább drágább
A tokaji boroknál sem ellensúlyozta az áremelkedés a mennyiségi visszaesést. Az AKI adatgyűjtésében szereplő, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott tokaji fehérek külpiaci átlagára 10,2 százalékkal, hektoliterenként 97 395 forintra nőtt. Az értékesített mennyiség viszont 14 458 hektoliterről 7133 hektoliterre, vagyis kevesebb mint a felére zsugorodott. Ez a megfigyelt kör adata, nem a teljes borvidék exportjának összesítése.
Miközben a magyar bor külföldi értékesítése visszaesett, az import mennyisége közel 8 százalékkal, 34,7 ezer hektoliterre emelkedett az első hét hónapban. A behozatal azonban továbbra is jóval kisebb a kivitelnél:
Magyarország mennyiségben mintegy hússzor annyi bort exportált, mint amennyit importált.
A külkereskedelmi többlet megmaradt, de értéke az AKI összefoglalója szerint ötödével csökkent.
Súlyos évük van a borászoknak
A tavaszi fagy, az aszály és a hőség,illetve az aranszínű sárgaság miatt az átlagosnál jóval kevesebb magyar bor készülhet idén. A szőlő minősége ugyanakkor több borvidéken ígéretes, így az alacsony hozam ellenére koncentrált, jó évjáratú tételek is kerülhetnek a pincékbe. A legnagyobb gond, hogy a lényegesen kisebb termés létartalma is jóval az átlag alatt alakul.
