Öt tonna dinnyét semmisítettek meg a fogyasztóvédők

Összességében megfelelő minőségű görögdinnyével találkozhattak a magyar vásárlók az idei szezonban, a termékek jelölésével és nyomonkövethetőségével azonban továbbra sem minden kereskedő boldogult. A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH), valamint a szakmai irányítása alatt működő kormányhivatalok több mint négyszáz üzletben, piacon, illetve út menti és ideiglenes árusítóhelyen vizsgálták a dinnye minőségét és nyomonkövethetőségét.

Az NKFH ellenőrzésének eredményei szerint négy tételnél súlyos nyomonkövethetőségi hiányosságokat találtak. Mivel a forgalmazók nem tudták megfelelően igazolni a termékek eredetét, összesen csaknem ötezer kilogramm görögdinnyét kellett megsemmisíteni. A hatóságok 34 esetben szabtak ki bírságot, több mint 1,5 millió forint összegben.

Nem a dinnye minőségével volt baj

A leggyakoribb szabálytalanság a hiányos vagy hibás jelölés volt. Több értékesítési helyen nem, vagy nem megfelelően tüntették fel a származási országot és a minőségi osztályt. Ez különösen az idény elején lehetett fontos információ, amikor még nagy mennyiségű, elsősorban 

• Görögországból 
• és Olaszországból 

érkező dinnye volt jelen a magyar piacon. A szezon előrehaladtával azonban a hazai termék került túlsúlyba.

Élelmiszer-biztonsági szempontból kedvező eredményt hozott a vizsgálat: sem a magyar, sem az importált görögdinnyékben nem mutattak ki határérték feletti növényvédőszer-maradékot. Olyan hatóanyagot sem találtak, amelynek használata ne lenne engedélyezett ennél a növénynél.

A fogyasztóvédelmi hatóság szerint javult a kereskedők szabálykövetése is. A tavalyi ellenőrzéshez képest kevesebb kifogás merült fel, és az út menti értékesítés körülményei is kedvezőbbé váltak.

Nagy termésre készültek a gazdák

A hatósági vizsgálat egy piaci szempontból mozgalmas idényt zárt le. A szezon előtt mintegy 160 ezer tonnás magyar görögdinnyetermést vártak. A becslések alapján ennek nagyjából kétharmada kerülhetett a hazai boltokba és piacokra, míg egyharmadát exportra szánták. A magyar dinnye legfontosabb külföldi felvevőpiacai a visegrádi országok, de Németországba, a balti államokba és Skandináviába is jelentős mennyiség juthatott.

A gazdák számára ugyanakkor nem a minőség, hanem az árak alakulása jelentette a legnagyobb problémát. Július közepén éles árverseny kezdődött az áruházláncok között, egyes boltok kilogrammonként 155–159 forintért kínálták a görögdinnyét. Az akciók hatására a termelői árak kilogrammonként rövid ideig 40–70 forintra estek, miközben a termesztés hektáronkénti költsége elérhette a hatmillió forintot. A termelők szerint ilyen átvételi árak mellett számos gazdaság veszteséggel dolgozott – derült ki a VG dinnyepiaci összefoglalójából. Az Aki adatai szeirnt azonban a termelői átlagár megmarad a kilogramonkénti 200 forint körüli szinten.